Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

felekezet igen kevés ilyen szintű iskolával rendelkezett. Feltehetően ennek tudható be az is, hogy a századforduló kitűnő történésze, Marczali Henrik egy rabbi gyerekeként előbb a győri bencések főgimnáziumába, majd a pápai református kollégiumba járt. A ciszterciek bajai gimnáziumába mindehhez képest is sok zsidó gyerek járt. Ez az iskola volt a „város" gimnáziuma, így 1868-ig az is tartotta el, s csak az azt követő majd tízévi állami fenntartás után került 1879­ben a ciszterciek kezelésébe. 86 Mivel a kereskedelmi élet a városban fejlett volt, a zsidó származásúak diákok közötti számaránya is igen magas: az 1896/97-es tanév végén a 259 tanuló közül 79 volt izraelita felekezetű (168 római katolikus). 87 A családból korábban ifj. Leopold Lajos unokatestvére, Leopold Kornél járt a bajai intézmény falai közé. 88 11. kép: A gimnázium épülete Baján Leopold idején. (BECHERER-KOVÁCS 1996. 98. kép) Valószínűsíthető, hogy Lajos gimnáziumi évei alatt a tíz évvel idősebb nővérééknél, Eszternél és férjénél, Lemberger Rezső kereskedőnél lakott Baján. Mindenesetre tanulmányi eredményei beilleszkedési nehézséget nem tükröznek, gyakorlatilag egy-két ,jó" érdemjeggyel tarkított jeles bizonyítványt vihetett haza ötödikesként az első gimnáziumi tanév (1893/94) végén. Ezt az évvégi eredményt következetesen ismételte meg a következő három osztályban, sőt kiegyensúlyozottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy nemcsak e négy éve alatt nem változik, hanem mint fentebb már utaltunk rá -, a polgári iskolai évekkel is szinte egybevág azon tantárgyak köre, amelyben gyengébben szerepel: mennyiségtanból, szabadkézi és geometriai rajzból, illetve latinból rendre csak jó (2-es), míg tornából elsőben és másodikban is csak „megfelelt" (3-as). Jeles volt ugyanakkor a következő tárgyakból: vallástan, magyar nyelv, magyar irodalom, német, történelem, természettan, és a csak utolsó évben szereplő bölcseleti élettan tárgyból. Tanulmányi előmenetelében egyébként a gimnázium vége, az érettségi felé közeledve javuló tendenciát mutatott, hetedikben mennyiségtanból, illetve szabadkézi és geometriai rajzból kivételesen jelest szerezve az a létéért, a borostyán azé, aki szellemi és anyagi úton előbbre tud haladni. Hogy a férfiú a komoly munkát kitartással űzhesse, korán, az ifjú korban kell hozzá szoknia; és hogy ne legyen üres szójáték a haza fogalma, jókor kell a lélekbe bevésődnie annak a gondolatnak, hogy az ember csak akkor lehet boldog, ha vannak élete folyásában oly szerves kötelékek, melyek öt a megszentelt múltnak és az ősöknek drága emlékeihez fűzik ". Crbkf.ért. 1896/1897. 103-104. Hogy mennyire jellemző volt az iskola szellemiségére a felekezeti különbségeken felülemelkedő, magyar kultúra értékeire építő oktatás, álljon itt az ötödikes Leopoldnak és társainak előírt kötelező olvasmányok jegyzéke: Arany János: Toldi estéje, Gaál: Peleskei nótárius, Gyulai Pál: Szilágyi és Hajmási, Jókai Mór: Új földesúr illetve Elbeszélések, Tompa Mihály: Lírai költemények, Kölcsey Ferenc: Beszédek, Zrínyi Miklós: Zrínyiász, valamint Szophoklész: Antigoné. Crbkf.ért. 1893/1894. 101-102. MARCZALI 2000, 21-46. A rend 1879/80. tanévtől 5, következő tanévben már 8, majd 10 tanárt adott az oktatáshoz. WERNER 1913-1914. 46-51. Crbkfg.ért. 1896/1897, 143. Részletesebben Id. CSEKŐ 2007. 431

Next

/
Oldalképek
Tartalom