Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

dicsőség érte, hogy a megbízhatóan színjeles mintatanuló Mészáros Károly után osztálymásodik lett. Az 1897-ben tett érettségi vizsga írásbeli dolgozatának témái pedig igazán kedvére valók voltak: „/., Mutassák ki jellemző példákban: micsoda kölcsönös viszonyban vannak egymással a politikai és társadalmi állapotok. 2.

s Micsoda érdemei vannak hazánknak Nyugat-Európa államaival szemben?'"

90 Meglepődnénk, ha a tizenöt tagú osztályban a dolgozatokra kiosztott két jeles jegy egyikét nem Leopold dolgozata kapta volna.

91 Nem csak későbbi tudósi pályafutása, munkássága visszavetítéseként, hanem elsősorban amiatt, mert egy évvel korábban, hetedikesként hasonló tárgyú pályaművel nyerte el a gimnáziumi önképzőkör első díját. Az akkor nyertes dolgozat címe: „Miféle tanulságok vonhatók le nemzeti múltunkból a jövő évezred szerencsés folyásához?"

92 Már ez a témaválasztás is a későbbi társadalomtudóst sejteti velünk, de az ifjú Leopold a gimnázium egyesületeiben folytatott tevékenységével a közösségi ügyek intézésében is jelentős tapasztalatokat szerzett, mitöbb a közösség iránti felelősségtudatáról is tanúbizonyságot tett. Iff. Leopold Lajos önképzőköri tevékenysége a polgári fiúiskolában és a gimnáziumban A szekszárdi polgári fiúiskola évkönyveiből - minden szűkszavúságuk ellenére - kihámozható, hogy ifj. Leopold Lajos a tanuláson túl az iskolai életben is aktívan részt vett; mindenekelőtt a Garay János nevét viselő kultúrkör tevékenységében.

93 A jó irodalmi érzékű fiú versmondóként, más tehetséges gyerekekkel (Geiger /Dienes/ Valéria, Diczenty Dezső, Ferdinánd Béla) együtt rendszeres résztvevője volt a különböző iskolai ünnepélyeknek.

94 így másodikosként az iskolai matinén az Anyai fájdalom című verset szavalta Vida Józseftől. Negyedikesként a matinén Gál Mózes: A pince szoba c, a záróünnepen - amely egyúttal az iskolától való búcsút is jelentette számára - pedig Ábrányi Emil: A kis savoyard fiú c. verseket szavalta.

95 A versek kiválasztása empátiáról, illetve mély érzésvilágról tanúskodik, de ezeken túlmenően Leopoldnak része volt máig fennmaradt, igazi klasszikust is elszavalnia: az 1891. június 27-én tartott tanévzárón Petőfi Szeptember végén-jét mondhatta el.

96 Mindebből látható, hogy ifj. Leopold Lajos irodalom, költészet iránti szeretete gyerekkoráig nyúlik vissza. A később felnőttként szépírói vénával és igényességgel írt tanulmányai és esszéi mellett időnként még verseket is író Leopold a gimnáziumi évek alatt, a ciszterciek bajai gimnáziumában is állandó résztvevője az iskolai ünnepélyeknek. Már első bajai tanévében, ötödikesként második a hetedikes Stern Armin mögött az önképzőkör által rendezett szavalóversenyen. Ugyanebben a tanévben, a jó tíz évvel korábban elhunyt költő, Tóth Kálmán ércszobrának leleplezése alkalmából tartott ünnepségen egy iskolatársa (Fenyő Kornél) által kísérve ő adta elő Váradi-Kun művét, a Petőfi a Hortobágyon c. melodrámát.

97 Egy évvel később, egyedüli hatodikosként ott volt Arany János versével, A tetemre hívással a szavalati verseny három díjazottja, illetve az írásbeli pályamunkákért jutalmazott négy diák közt.

98 A szegedi tornaversenyen sikerrel szerepelt iskolatársak tiszteletére tartott ünnepségen, 1894. december 16-án a Szózatot szavalta, míg előtte földije, Diczenty Dezső egy alkalmi költeményt adott elő.

99 Aktivitása azonban nem merül ki a szavalásban, ünnepségeken való közreműködésben, az iskolaközösség ügyeiből is kiveszi a részét. Még csak ötödikes, de már tagja az iskolai segélyező egylet választmányának.

100 19 Ifj. Leopold Lajos gimnáziumi érdemjegyeiről ld. Crbkfg.ért. 1893/1894, 148., 1894/1895, 87., 1895/1896, 111., 1896/1897, 139. 10 Crbkfg.ért. 1896/1897, 121. 11 Uo. 12 Crbkfg.ért. 1895/1896,53. 13 Szpffl.ért. 1890/1891,4-6. 14 A Széchenyi István születésének száz éves évfordulójára rendezett ünnepségen, 1891. szeptember 21-én a diákok közül csak ketten szavalhattak: Előbb Geiger Valéria adta elő Jókaitól a Széchenyi emlékezete c. verset, majd Leopold Arany János azonos című müvét. ld. TÖTTŐS 2003, 8. 15 Szpffl.ért. 1890/1891, 6., Szpf.ért. 1892/1893, 6, 10. 16 Ezen alkalomkor a későbbi filozófus, írónő Geiger (Dienes) Valéria Szász Károly Havasi rózsa-ját, míg a neves tudóssá lett Diczenty Dezső Tompa Mihály A gólyához című híres versét szavalta. Szpffl.ért. 1890/1891, 7. 17 Crbkfg.ért. 1893/1894, 131-132. 8 Crbkfg.ért. 1894/1895, 58-59.; - Az önképzőkörösként elért sikerekért kapott díjak és pénzjutalmak mellett minden egyes évvégén jutalomban részesült. Kétszer, ötödikben és nyolcadikban nyerte el a Baja város által létrehozott Tóth Kálmán-alapítvány pénzdíját (2-2 királyi aranyat). A magyar történelemben tanúsított jeles előmeneteléért hatodikban a bajai izraelita hitközség jutalmában, míg hetedikesként Ertl János adományában részesült. - Crbkfg.ért. 1893/1894, 156, 1894/1895, 95, 1895/1896, 115. illetve ' 1896/1897,140. 19 Crbkfg.ért. 1894/1895,101. 00 Crbkfg.ért. 1893/1894,133. 432