Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
F. Bodó Imre: Fekete István Emlékház. Dombóvár
Fekete István antológiában megjelent művei A néma völgyben; Tömörkény emlékkönyv, Vallomások Somogyról, Szótlan barátaink. Fekete István könyvei több milliós példányszámban jelentek meg. Ez a külföldön kiadottakkal együtt mintegy 19-20 millió példányt tesz ki. Az idegen nyelvű kiadások orosz, német, angol, lengyel, bolgár, cseh, spanyol, dán nyelven, valamint eszperantó fordításban jelentek meg, de már folyamatban van műveinek francia nyelvű kiadása is. Ma is folyamatosan jelennek meg alkotásai az ún. „Életmű sorozatban". Ezek a következők: Vuk, Gyeplő nélkül, Zsellérek, Derengő hajnal, Cönde, Őszi vásár. 2001. tavaszán jelent meg a Ballagó Idő c. életrajzi regény második kötete, melyet az Ajkai Fekete István Irodalmi Társaság adott ki, régi vágyát valósítva ezzel meg a Fekete Istvánt kedvelő és tisztelő olvasóknak. A szerkesztési munkában az író özvegye és a hagyaték gondnoka P. Fekete István vállaltak komoly szerepet. A kézirathoz eredetileg 105 db fénykép-melléklet is tartozott, ezek azonban sajnálatos módon nem jelentek meg. A naplórészleteket és a Hajnalodik c. színművet viszont tartalmazza a kötet. (Az eredeti kézirat másodpéldánya a Dombóvári Fekete István Múzeum anyagát gazdagítja [Csermely-gyűjtemény]). Az Ajkai Irodalmi Társaság jelentette meg az író verses kötetét is (1998) Aranymálinkó címen. BÚCSÚ „ Elmegy lassan a berek, az erdő El a nádas, a tél, a nyár a hegy, a völgy, a nappal és az éjjel A szememlátta egész határ. Elmegy? Talán mégsem egészen, Meglátom tán az örök vízen, Hiszen a Szépség maga az Isten. S lelkemben ott lesz: hiszem, hiszem. " (Fekete István, aki a természetben mindig meglátta a Teremtő kezét.) A dombóvári Fekete István Emlékszoba megvalósulásának körülményei 1970 nyarán (június 24.) érkeztem haza, mint keszthelyi kisdiák egy jugoszláviai nyaralásból. Kaposvárott leszállva a vonatról, az állomás épületétől a megyeházáig mindenütt fekete zászlót láttam. Elgondolkodtam: - „ Valaki meghalt, aki fontos volt Kaposvárnak, illetve Somogy megyének. " Aztán szokásos kaposvári sétám során a színház parkjában megkérdeztem egy bácsitól, hogy tulajdonképpen mi történt? A bácsi a következőket mondta: „Kedves öcsém! Meghalt Fekete István író, akivel annak idején együtt jártam a polgáriba. " A szemem rögtön könnybe lábadt, és hirtelen szólni sem tudtam. Az emlékszoba létrejötte 5 éves tudatos gyűjtőmunka eredménye. Már 1990 előtt is megtartottam minden dokumentumot, újságcikket, fényképet, meghívót, könyvet, ami az íróval kapcsolatos volt. Sajnos, Fekete Istvánnal személyesen nem találkoztam soha, mert azon a nyáron halt meg, amikor megismerhettem volna. Némileg pótolta ezt a veszteséget, hogy mintegy 18 évig levelezhettem az író özvegyével, Edith asszonnyal. Az írónak két levelét őrzöm. 0 egy göllei képes-levelezőlapot kapott tőlem, s ma is örömmel tölt el, hogy ez a lap az íróasztalán állt még halála után is, egészen 1987-ig, amikor özvegye nekem ajándékozta egy szépen bekötött Ballagó idő kötettel együtt. Mindkettő látható a múzeum II. számú vitrinjében. Mit jelent számomra Fekete István? Egy szóval kifejezve ennyit: ő aföldim. Ebben az egy rövid szóban minden benne van. Egyszerre tartalmazza Göllét és Somogyot. Fekete István gyermekkoromtól példaképem, s ez nemcsak azért alakult így, mert mindketten Göllében születtünk, vagy, mert mindketten mezőgazdászok 74
