Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről
nagyrévi kultúrához sorolta. 28 Sajnos a szerémségi területeken lévő nagyrévi leletekre csak kevés, és elég bizonytalan adatunk van. 29 Amilyen jól kutatott és közölt a nagyrévi kultúra Budapest környéki és Tiszavidéki lelőhelyeinek anyaga, annyira fehér foltnak számít a kutatás szempontjából a magyarországi Duna-szakasz középső és déli része. A Duna menti télieken több ásatás is volt (Százhalombatta, Baracs-Vilmospuszta, Bölcske-Vörösgyír, Dunaszekcső-Várhegy), de alig van értékelhető adatunk. A magyarországi kora bronzkor eddigi kutatási eredményei alapján alapvető problémaként jelentkezik, hogy kik éltek a Duna mentén a kora bronzkor elején. A jelenleg elfogadott kora bronzkori időrend beosztása és az elterjedési térképek szerint a kora bronzkor 1. időszakban a Dunántúlon a déli és délnyugati részeken a somogyvári csoport, a folyó mentén pedig a makói lakosság élt. Azonban a korábban a makói csoporthoz sorolt lelőhelyekről újabban kiderült, hogy azok a jól lehatárolható somogyvári területekhez tartoznak. Tolna megyében például csak a megye nyugati felén került elő néhány makói jellegű töredék, a keleti részeken semmi nem utal a kultúra jelenlétére. 30 A Duna mentén - a megtelepedésre legalkalmasabb területen - pedig nem kerültek elő makói jellegű leletek! Az eddigi kutatási eredmények tehát lakatlan területként kezelik a Duna mentét Budapesttől Dunaszekcsőig. Azonban a leletanyag hiánya különösen érthetetlennek tűnne ezen a területen, hiszen mind a korábbi, mind a későbbi időszakban ezeken a folyóparti részeken telepedtek meg a különböző népcsoportok, főleg a telieket alkotó népek. A jelentősebb folyók (Sió, Duna) közelében lévő lelőhelyekről előkerült hengeres palackok alapján ugyan az egyes lelőhelyeket (Gerjen-Váradpuszta, 31 SióagárdGencs, 32 Dunaszekcső-Várhegy 33 a somogyvári csoporthoz sorolják, de ezek kívül esnek a csoport törzsterületén. Bóna I. véleménye szerint pedig a mai Fejér megyét és Tolna megye északi részét a somogyvári csoport egyáltalán nem szállta meg. 34 Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Duna mentén előkerült somogyvári típusúnak tartott leletek ellenére a folyó menti területeket a kutatók nem sorolják az említett kultúra területéhez, ugyanakkor a makói szállásterületnek tartott vidékről nem kerültek elő makói leletek. 35 A kutatás jelenlegi állása szerint egyelőre tehát nem sikerült megnyugtató módon tisztázni a nagyrévi kultúra eredetét, kialakulásának idejét, helyét, módját, viszonyát a harangedény-csepeli csoporthoz; nem sikerült megnyugtató módon elkülöníteni a Duna mentén a makói időszakkal egykorú, a nagyrévi kultúra előzményének tekinthető kora bronzkori leletanyagot. Az alábbiakban elsődleges célomnak a Dunafoldvár-Kálvária és a szakirodalomban már korábbról ismert Sióagárd-Gencs, valamint Gerjen-Váradpuszta lelőhelyek nagyrévi anyagának közreadását tekintem. A leletek párhuzamainak bemutatásával szeretnék egyféle választ adni arra, hogy valóban lakatlan volt-e az általam vizsgált terület a kora bronzkor 1. időszakában, vagy esetleg kapcsolható valamely népesség szállásterületéhez. A magyarországi Duna-szakasz középső és déli területe kora bronzkorának jelenlegi kutatási történetének területünket is érintő problémáit: - a nagyrévi kultúra kialakulásának és eredetének kérdését, - az általam bemutatott nagyrévi leletek alapján a Somogyvár-Vinkovci kultúrához és a makói csoporthoz való viszonyát, 37
