Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Sz. Bányai Irén: A Béri Balogh Ádám Múzeum archívfotó gyűjteményének történeti tanulságai

értelemben családi érdekű fényképeknek kell tekintenünk a gazdaságnak megörökítésre méltó részletéről készült fényképek csoportját is, ami lehet egyegy szép állat, gulya, ménes vagy épületegyüttes. Az albumokban található fényképek nagyobb tematikus egységét jelentik a család tagjaihoz rokoni vagy baráti szálakkal kapcsolódó személyek portréi vagy csoportképei. Ez az egység kívánja a legtüzetesebb vizsgálatot, de egyúttal a legalkalmasabb arra, hogy a más forrásokból kideríthetetlen baráti kötődéseket, az alá-fölé rendeltségi viszonyt jelentő „érdek-kapcsolatokat" érzékeljük. Gyakorta láthatunk gazdatisztet, olykor bérescsaládot is a főnemesek, középnemesek albumaiban, ugyanúgy, mint rangban, tisztségben a családnál magasabban álló személyeket. A harmadik nagy egység az utazásokat és az úri passziókat örökítette meg. Különösen érdekes lehet az utazások alkalmával készült olyan riport vagy városképrészlet, melyet különlegessége, egyszerisége (bontják a tornyot, felvonulás van az utcán stb.) miatt kapták lencsevégre. Végül lehetnek „nevezetes emberekről" készült fotók is az albumokban. Megkülönböztetett módon kell velük foglalkozni, mert meglehet, hogy egyszerű divatjelenségről van szó (ismert művész, politikus több példányban elkészült arcképét szerezték meg), de jelenthet az albumbakerülés irodalmi vagy zenetörténeti kurióziumot is. Az arckép történetét kutatva derülhet ki, hogy baráti vagy rokoni szállal kapcsolódott a családhoz a neves művész, író, vagy politikus. A családi albumok általában nem őriznek ritkaságokat, természetes tehát, hogy egy-egy ilyen kép felbukkanásakor a kutató figyelme elsősorban erre irányul. A kuriózum értékű képet környezetéből kiemelve kezdi megkeresni, kideríteni a fénykép emberi, társadalmi hátterét. Pedig a kérdést úgy célszerű feltenni, hogy milyen kapcsolatok eredménye lehet egy-egy Liszt vagy Jókai arckép családi albumba, gyűjteménybe kerülése. Ehhez viszont az albumból kibontakozó teljes kapcsolatrendszert érdemes megvizsgálni, mert segítséget adhat a számunkra legfontosabb kapcsolat értelmezéséhez. Ugyanez a körültekintés kívánatos pl. egy aratási felvétel értékelésekor. Ha gróf Széchenyiné albumában cselédek képét látjuk, aligha következtethetünk patriarchálisabb úr—szolga viszonyra. Mégis érdekes lehet az albumbakerülés indítéka. „Leolvashatjuk" ezen túl a képről az adott birtokon jellemző gépesítettséget, az emberek öltözködési szokásait is. A rendelkezésünkre álló albumokból néhány történeti szempontból is értékes felvételre szeretnénk a következőkben felhívni a figyelmet. Az amatőr fényképezés a századforduló tájékán a tehetősebbeknek már nem elérhetetlen passzió, ez a néhány idézett kép az amatőrök „tájékozódására" is rávilágít, nem csupán kuriózumértékű kiemelés. A jól adatolt riportfotók egyikén sárközi viseletbe öltözött lányok koszorúja látható, az esemény pedig — a készítő megjegyzése szerint — „Sárköziek körtánca a szekszárdi múzeum megnyitása alkalmán".

36 Aligha szorul bizonyításra, hogy ennek az 1899-ben készült képnek milyen nagy a jelentősége a múzeum története szempontjából. Ugyancsak figyelmet érdemel egy Nagydorogon 1900 júniusában készült képsor is: a Wosinsky Mór vezette avar temető feltárásáról készült, s mai szemmel nézve is kiváló ásatási dokumentáció.

37 A felvé3,i Balogh Ádám Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteménye (=BÁMTD) 76.4.1. Ltsz. 4. (1— 2. felvétel). 37 BAMTD. 76.4.1. ltsz. 9. (1—5. felvétel.) 242