Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Sz. Bányai Irén: A Béri Balogh Ádám Múzeum archívfotó gyűjteményének történeti tanulságai

telek albumba kerülése sem véletlen: tulajdonosának nevét megtaláljuk a múzeum-egyesület tiszti karának névsorában.

38 3. kép: A sárköziek tánca a szekszárdi múzeum megnyitásakor (1899) Az útiképek közül csupán egyet emelünk ki. A helybeliek nyilván több felvételt készítettek a debreceni indóházról, a fenti albumban látható útifénykép viszont 1900 nyarán keletkezett, s akkor mutatja az indóházat, amikor állványok vették körül. Ez az egyik érdekes körülmény, a másik a várakozók színes csoportjának látványa. Az állomás előtt álldogáló bőgatyás csikósok, parasztasszonyok, pantallós polgárok és vasutasok — ha jelzésszerűen is — visszaadnak valamit a századforduló Debrecenjének társadalmi sokszínűségéből.

39 Egy másik album felvételei közül egyszerisége és helytörténeti jelentősége miatt figyeltünk fel egy képre. A Tolna megyei Tengelic — a XX. század elején újjátelepült község — templom tornyát állványok veszik körül, és néhány ember kötélen a keresztet igyekszik felhúzni. A felvétel időpontja 1912. június 16. A nagyobb arányú betelepedés és a templom elkészülése között csupán néhány év telt el. Ugyanezen az oldalon látható — szintén 1912-ben fényképezte le az album tulajdonosa — az uradalom egyik béresének családja. A Kapás família igen népes: tíz gyerek van a képen. Azon túl, hogy viselet-történeti szem38 Gróf Széchenyi Sándor és felesége nagydorogi birtokosok, akiknek a nevét a Tolna vármegyei múzeum egyesület tisztikarának névsorában is megtaláljuk. (A Tolnavármegyei Múzeum és Múzeumegylet Évkönyve Szekszárd, 1902. 71.) 39 BÂMTD. 76.4.1. ltsz. 76. (2. felvétel). • • Ifi* 243