Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Hol vannak már azok az évek... Itt vannak velünk,tudásunkban, tapasztalatainkban
96 SZATHMÁRY LÁSZLÓ nem jelentéktelen az összefüggés. Az autochton népességeknek komoly szerepük lehetett a korai középkori magyarság kialakulásában.' 9 Miután mindkét nem esetében hasonló súlyozódási eredményre jutottunk, az egyszerűség kedvéért csak a férfiak példáján mutatom be a regionális vizsgálat konklúzióit. A késő avar korban a népesség regionalitására az alábbiak jellemzők: - A Csepel-szigettől délre a Duna határozott barriert alkotott a folyó két partján élők között: ettől nyugatra zömmel alacsony arcúak éltek, míg keleten a magas arcúak dominanciája volt jellemző. - A Csepel-szigettől északra viszont a Dunántúlra inkább jellemző alacsony arcúak vélhetően egy egészen széles sávban tartottak genetikai kapcsolatot az Alföld északi peremvidékén élő hasonló anatómiai felépítésű népességgel. - Ezen alacsony arcú népesség a Tisza völgyében dél felé haladva beékelődött a Közép-Alföld magas arcú variánsai közé, két tömbre osztva azokat. - A magas arcú népesség homogén csoportja csupán az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén és a KözépTisza régióban mutatható ki. Két, egymással összefüggő nagy csoportjuk között, a Tisza mentén kibontakozó alacsony arcú szegmens határozott elkülönítő sávot alkotott. Nos, nézzük meg azon kardinális momentumokat is, amelyek a X. századi anatómiai términtázatot jellemzik. 2 0 - A Duna a Csepel-szigettől délre ebben a korban is határsávot képezhetett a magas arcú és az alacsony arcú, tehát vélhetően eltérő eredetű népességek között. De nem lehet véletlen az a momentum sem, hogy az egymáshoz anatómiailag hasonló népek ugyanoda telepedtek le évszázadokkal később, mintha rátaláltak volna anatómiai rokonaikra. Bár sokan elvetik László Gyula kettős honfoglalásról vallott feltételezését 2', ebben az értelemben igazat kell neki adni. Sőt, a következő meglátások is az ő érvelését támasztják alá. - A Csepel-szigettől északra továbbra is megvan a késői avar-korban is létező, az Alföld északi peremét átívelő „anatómiai, migrációs folyosó" a magas arcúak térnyerése révén. - Az Alföld közepén, a Közép-Tisza mentén az alacsony arcúak életteret veszíthettek. - A magas arcú komponensnek a késői avar korban vázolt két centruma majdnem eggyé olvadt, és így ezen néprészeket a Tisza nem elválaszthatta, hanem inkább összeköthette. - Az északkeleti régió népessége az előző évszázadokhoz képest még összetettebbé vált; szinte minden kraniológiai variáns fellelhető körükben. Az anatómiai térelemzések révén is gyanítható, hogy a késő avar kori népességek regionális struktúrája meglepő módon nem változhatott meg jelentősen a magyar honfoglalás hatására. Megint csak azt tudom mondani, hogy lenni kellet valami összekötő momentumnak a helyi népek és honfoglalóink között. A lényeges változás a XI. század küszöbén történhetett, amikor is valószínűen a rendszeres áttelepítések miatt teljesen átalakidt, homogénebbé is vált a korábban törzsi szerkezetű településrendszerünk, folyamatosan feladva az elsősorban csapadékviszonyoktól, területi igénytől függő, a Kárpáton kívüli Levédiában, Etelközben kialakult nomád életmódot. 2 2 Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a XI. században nem a természeti körülmények, hanem az államalapítás idején megvalósult politikai akarat határozta meg népességünk struktúráját, jövőjét. 2 3 19 Lenkey Zsuzsanna-Szathmáry László-Csőri Zsuzsanna-János lstván-Csoma Emma-Medveczky Zoltán-Holló Gábor: Tizenöt 8-13. századi népesség kraniológiai elemzése. In: Árpád előtt - Árpád után. Antropológiai vizsgálatok az Alföld 1-X111. századi csontvázleletein. JATE Press, Szeged, 2008. 27-40. (Szerk.: Szathmáry László. A továbbiakban: Lenkey 2008.) 20 Guba-Szathmáry 1999., Szathmáry 2001., Holló-Szathmáry 2001., Szathmáry-Guba 2002. 21 László Gyula: A „kettős honfoglalás"-ról. Arhaeologiai Értesítő, 97. 1970. 161-187. 22 V.ö. Györffy György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeologiai Értesítő, 97. 1970. 191-238., Szathmáry, László: Observation on anthropological research concerning the period of Hungarian conquest and the Arpadian age. Acta Biologica Szegediensis, 44. 2000 95-102., Csóri Zsuzsanna-Szathmáry László-János István-Lenkey Zsuzsanna-Csoma Emma-Medveczky Zoltán-Holló Gábor: Egy mikrorégió (Észak-Hajdúság) 10-13. századi népességfejlődése. In: Árpád előtt - Árpád után. Antropológiai vizsgálatok az Alföld 1-XIII. századi csontvázleletein. JATE Press, Szeged, 2008. 41-53. (Szerk.: Szathmáry László)., Lenkey 2008., János István-Szathmáry László-Kiss Ferenc-Hüse L.: A Tiszántúl egy mikrorégiójának (Észak-Hajdúság) paleodemográfiai összefüggésrendszere a X-X11I. században. Anthropologiai Közlemények, 50. 2009. 35-47. 23 V.ö. Hűse Lajos-Szathmáry László: Paleosociol-ogical concept to the investigation of some social phenomena of pagan and Christian periods. Acta Biologica Szegediensis, 42.1997. 59-65.
