Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - LŐRINCZY GÁBOR– TÓTH ANIKÓ: Előzetes jelentés a tiszalök-kövesteleki 11-12. századi temetőről
97 LŐRINCZY GÁBOR—TÓTH ANIKÓ Előzetes jelentés a tiszalök-kövesteleki II—12. századi temetőről A lelőhely kutatástörténete A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalök községtől KDK-re fekvő Kövestelek nevű határrészben, ahol azt a Lökős-dűlőhöz vezető dűlőút átszeli, egy téglatörmelékes helyen Rohács József tiszalöki cipészmester 1934ben kb. 40 sírt bontott ki. A Kiss Lajos igazgató által szeptember 19-én 5 pengőért megvásárolt és a nyíregyházi múzeumba került leleteket még aznap nyilvántartásba vette a múzeumigazgató. A vételről és a leletekről szóló, nyomtatásban megjelent rövid múzeumi jelentésében 1 csak számszerű adatokat hagytak. 2 Az ugyanebből a temetőből származó, és Zoltai Lajos által a debreceni múzeum részére megvásárolt leletekről, melyet 1935. április 24-én leltároztak be a Déri Múzeum régészeti gyűjteményébe, már bővebb leírást olvashatunk, sőt, Zoltai Lajos a leltárkönyvben minden tárgyat le is rajzolt. Jelentése alapján valamennyi sírban Ny-K-i tájolásban, háton fekvő nyújtott helyzetű csontváz feküdt, Rohács József azonban a koponyákat a sírokban hagyta. A sírok mintegy harmadánál a koponya mellett 1-2, esetleg 3 darab ezüst, illetve bronz huzalból készült, többnyire S-végű karikaékszert talált. A 9. sírban ametiszt és üveggyöngyöket, a 10. és 11. sírban pedig ezüst, illetve bronzgyűrűt, a „hajkarikák" közt 2 darab „sárgaréz". Rohács József szerint a sírban talált korhatározó pénzleletek Szomjas Gusztáv tiszalöki Lajos-tanyájára kerültek.' Rohács ezzel a lelőhely-megjelöléssel a Magyar Nemzeti Múzeumba is juttatott leleteket, pénzjegyzékében szerepel egy 11. Géza (1141-1162) CNH I. 64. érme, 4 amely azóta elveszett. A lelőhelyre ezt követően közel 35 évvel később figyeltek fel ismét. Dienes István és Németh Péter a Szabolcs megyei honfoglaló korpuszkötet előmunkálatai során elvégezték a lelőhelyek topográfiai azonosítását. Ennek során felkeresték a kövesteleki lelőhelyet is, ahol egy kisebb homokgödörben 4 sír foltját és szórványos emberi csontokat figyeltek meg. 5 A lelőhelyről szóló első híradások után közel ötven évvel került sor az első szakszerű, megelőző feltárásra. Az Észak-Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Tisza gátjának megerősítéséhez anyagnyerő helyként jelölte ki a kövesteleki temető területét is. Ez tette szükségessé, hogy Lőrinczy Gábor vezetésével 1981-1983 között három idényben egy 7-8. századi avar temető közel 100 sírját, 6 egy, az Árpád-kori temetőt megelőző kőkemencés 1 Szabolcs vármegye közönségéhez a K. számú tiszteletteljes jelentése Szabolcsvármegye alispánjának Szabolcs vármegye 1934. évi közigazgatásának állapotáról. Nyíregyháza 1935, 80. 2 Kiss Lajosnak a Szabolcsvármegyei Jósa András Múzeum 1934. évi működéséről és gyarapodásáról szóló részletes jelentése, melynek rövidített változatát jelentették meg az alispáni jelentésben, sajnos a megyei levéltárban nem található. 3 Sőregi János: Jelentés Debrecen sz. kir. város Déri múzeuma 1935. évi működéséről és állapotáról. Déri Múzeum Évkönyve (DMÉ) 1935 (1936) 61., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 80. 4 Dienes István.: Szabolcs megyei honfoglalás és kora Árpád-kori temetők terepbejárási napiója. Jegyzetekkel ellátta és közölte Németh Péter. In: Tanulmányok, közlemények a honfoglalás emlékére 896-1996. (Szerk.: Németh Péter) Nyíregyháza-Szabolcs, 1996. 361. 5 Dienes 1996. 322. 6 Avar sírok már Rohács József „ásatása" során is kerülhettek elő, mert dokumentáció ugyan nem készült, de a sírok tájolása, és a különböző gyűjteményekbe jutott szórvány leletek erre utalnak, ld. Lőrinczy Gábor: Tiszalök-Kövestelek. In: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrg.: Szentpéteri, J. Varia Arch.Hung.13/1-2. Budapest, 2002. 382.
