Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)
Dr. Jánosi Zoltán (Nyíregyháza): Ilosvay Ferenc portréjához
levelei, Jókai tablószerű leírásai, majd Fekete István állatregényei, s Homoki Nagy István filmjei mind-mind fontos állomásai a magyarországi természet művészi birtokba vételének. 1 " Az ország keleti régióinak tájait - Krúdy mellett - szépirodalmi igénnyel Ilosvay előtt többek között Bessenyei György (A Tiszának reggeli gyönyörűsége), Gvadányi József (Egy falusi nótárius budai utazása), Kuthy Lajos (Hazai rejtelmek. A besztereci lápvidék, 1846-47), Jókai Mór (Az ecsedi lápban), Móricz Zsigmond (Hajnali hangok, A szabolcsi földvár) és Koróda Miklós (A Holt-Szamos két partján) írták bele a magyar irodalomba. A távolabbra jutottak, a vadászok és a gyűjtők közül Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Magyar László köztudomásúan Afrika, Molnár Gábor Dél-Amerika, Bíró Lajos Új-Guinea vidékeit járta, s rótta a lapokra regényes vagy naplószerű könyvekben az adott föld állatvilágának, növényeinek, emberalakjainak és szokásainak dokumentációját - sokszor néprajzi leírásokkal is színezve a gondolatokat. Ilosvay Ferenc szemléleti és irodalmi örökségének egy része innen való. Még a kiűzetése előtti önkéntes „belső emigrációjában", azaz az erdő világába zárkózva kezdte az ő nyomaikat járni. Elsőként szemrevételezett „arcát" ez a hagyaték határozza meg. De míg az utóbb említett szerzők távoli, egzotikus vagy ismeretlen földrészekre viszik az olvasói tekintetet, addig Ilosvay Ferenc - időben tágítva ki a természet-és vadásztémájú magyar irodalom eddig csak térben növekvő koordinátáit - a múltba: a magyar erdők múltjába szervezi virtuális expedícióit. Kintről, idegen országból, emlékezetből - mint a robbanástól megvakult Molnár Gábor Dél-Amerika őserdőit - írja le, festi emberalakjaival, szokásaival együtt a magyar erdőt. Vadászkönyvei sohasem csupán vadászizgalmak hordozói. „Sokkal inkább az ország sajátos lírai földrajza, vallomás a szülőföldről és hazáról, tele költészettel" 17 minden ilyen tárgyú írása. S ő nemcsak a vadászember és a kutató ösztöneit hordta reflexeiben, hanem akarva-akaratlanul, de a húszas évektől kibontakozó népi irodalomét is. b) A szociográfus arca Mintha azt a Németh László-i elvet is vadásztarisznyájában hordta volna, hogy föl kellene végre tárni Magyarország ismeretlen, szinte egzotikus távolságokban lévő belső tájait és az itt élő emberek életét is. S ami Németh Lászlót ahhoz a felismeréshez vezette, hogy ez a szegény, „alulsó" Magyarország még kevésbé van kikutatva, mint a frobeniusi Afrika. 1 " Az a belső szándék is irányította tehát Ilosvay szépíró ujjait, amely - a később halálba hurcolt halt Sárközi György akaratából - a Magyarország felfedezése sorozatot (1936), a magyar
