Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

zömét a kecskemét-kiskunfélegyházi műúttól nyugatra, a 23. tartalék had­osztály arcvonalának megtámasztására vetették be, a felderítő és kerékpá­ros részek pedig Kiskunmajsa, Pusztamérges irányába támadtak. Október 23-án ismét támadó feladatot kapott a hadosztály, melynek értelmében a Kiskunfélegyházától délre lévő tanyacsoportokat kellett visszafoglalnia. Ekkor adódott utoljára lehetősége a magyar huszárnak, hogy feladatát ló­háton oldja meg! A támadás - súlyos veszteségek árán - rövid időre lefé­kezte, majd a Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza vasútvonal mentén szerve­zett védelmi harcokban meg is állította az orosz előnyomulást. Ezt köve­tően október végéig folytatott a hadosztály súlyos harcokat a szovjet 46. hadsereg csapataival, november l-jén a hadosztályparancsnok, Ibrányi altábornagy is megsebesült. November elején a hadosztályt kivonták az első vonalból, Soroksáron gyülekeztették, majd a kötelékek rendezése után folyammegfigyelői feladatot kapott Csepel-szigeten. November 21-én mintegy három hadosztálynyi szovjet erő kelt át a szigetre, s annak közép­ső részén indított támadást a hadosztály arcvonalának kettészakítására. A 4. huszárezred és a budapesti I. önálló huszárosztály helytállása azonban e támadást lelassította és sikerült egy kelet-nyugati védőállást kiépíteni. A hadosztály többi része dél felé húzódva a lórévi belső hídfő megtartása mellett a Duna jobb partjára kelt át. November végén, december elején ezeket a részeket a fővárost megközelítő orosz csapatok fő támadási irá­nyába, a Velencei-tó és a Váli-medence környékére összpontosították, ahol a leharcolt és megfogyatkozott huszáralakulatok a védelmi feladataikat csak nagyon nehezen tudták ellátni. A Kápolnásnyék és Csákvár körüli harcokban súlyos veszteségeket szenvedtek, a személyi állomány jelentős része fogságba esett. Ugyanakkor a Csepel-sziget északi részén maradt huszár alakulatok beszorultak a fővárosba és annak védelmében véreztek el. A huszárhadosztály megmaradt részeit 1944 utolsó napjaiban gyalog­menetben a Csallóközbe irányították, ahol a már korábban ide vezényelt lovas részekből és pótalakulatokból újra feltöltötték. Ezt a pihentetést, feltöltést és kiképzést a tavaszra tervezett nagy német támadáshoz akarták előkészíteni. Néhány nap múlva azonban ismét bevetési parancsot kaptak, a főváros felmentésére indított német támadáshoz kellett csatlakozniuk. A 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom