Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

hadosztály alakulatai így feltöltetlenül, szervezetlenül kerültek volna ismét a harcba, melynek végkimenetele nem volt kétséges. E feletti elkeseredésében vetett véget önkezével életének a hadosztály kiváló vezérkari főnöke, Simon László

12 vezérkari őrnagy. Az alakulatok végül is félig megszervezve, hevenyészett kiképzés után indultak Bakony sárkány, Pusztavám és Mór térségébe, ahol védelemre rendezkedtek be, majd 1945 január második felében a Vértesen keresztül üldözték a Budapestet tehermentesítő támadás következtében visszavonuló szovjet erőket. Csákvárnak mint a Vértes fontos keleti kijárójának elfoglalása viszont már nem sikerült. A huszárhadosztály a Vértes-hegységben kiépített állásaiban töltötte 1945 február-márciusát, egészen a szovjet hadsereg 1945. március 16-iki nagy támadásának megindulásáig, azután pedig harcolva vonult vissza a Rába mögé. 1945. március 29-én lépték át a magyar határt a hadosztály maradványai (7.200 fő és 2.500 ló), s Ausztriában Linz körzetében érték meg a háború befejezését, s itt estek amerikai fogságba. 1945. május 5étől szeptember 14-éig tartott a fogság, s a végig megőrzött fegyelem eredményeként a hadosztály úgy tért haza és rakodott ki Győrben "...parancsnokai intézkedései szerint, alosztálykötelékbe rendezve, mintha nem is hadifogságból, hanem kihelyezési gyakorlatról tért volna haza" - írta visszaemlékezésében Soltész Emil

13 százados a 2. huszárezred ezred 1. segédtisztje. A huszár mellett természetesen szót kell ejtenünk a mindenkori hűséges társról, a lóról is. A honvédség mindenkor vásárlója volt a magyar lótenyésztőknek, akik ezt nemes külsejű, jó hátú és kötésű, térnyerő lovak tenyésztésével igyekeztek megszolgálni. Ezek a lovak kíméletes idomítás és megfelelő edzés mellett kitartóakká és szívósakká váltak. A honvédség Simon László (Kaposvár, 1910. ápr. 6. - Bakonysárkány, 1945. jan. 13.). 1931-ben avatták tüzér hadnaggyá a Ludovika Akadémián. 1940. aug. 24-én helyezték át a vezérkari tisztek csobortjába. 1943. máj. 1-jétől vezérkari őrnagy. 1941-ben az 1. lovasdandár, 1942. okt. 1-jétől az 1. lovashadosztály vezérkari főnöke öngyilkosságáig. Soltész Emil (Nyíregyháza, 1903. febr. 17. - ??). 1930. ápr. 1-jén emléklapos hadnagyként tényleges tisztté nevezték ki, 1940. máj. 1-jétől százados. 1944. máj. 1-jétől a 2. huszárezred ezred 1. segédtisztje. 1944. nov-ben őrnaggyá léptették elő.