Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Valószínűleg unokaöccse pályaválasztását is befolyásolni igyekezett. Ezért írt levelet érdekében régi kedves barátjának, Balogh Péter szakolyi körjegyzőnek. Az érettségi előtt álló fiatal Móricz egy hétig vendégeskedett a jegyző úréknál, akik atyafiságos szeretettel fogadták, s 1898 karácsonyán egy István napi mulatságra is magukkal vitték. A jegyző apósa volt Kádár István, a Nyíry grófok jószágigazgatój a. A legátus inkább csak szemlélője, mint igazán résztvevője volt a váratlan hír érkezése nyomán kissé tragikus színezetűvé vált dzsentri mulatságnak, de amit látott, jól elraktározta emlékezetében. Egy negyedszázaddal később ezeknek a szakolyi emlékeknek a felhasználásával írta meg Kivilágos kivirradtig című regényét. A jegyzőcsaládot, Balogh Péteréket később is többször meglátogatta. Akkor is, amikor már nem Szakolyban, hanem a közeli Érpatakon éltek. Lásd még: Tiszacsécse, Túristvándi, Milota, Nyíregyháza, Laskod, Tiszatelek, Szabolcs. Irodalom: Margittal Ferencné: A „Kivilágos kivirradtig" című regény Szabolcs megyei eredete. KeletMagyarország, 1962. szeptember 4. Dr. Balogh Z. György: Móricz Zsigmond Érpatakon és Szakolyban. Kelet-Magyarország, 1983. október 8. SZAMOSANGYALOS Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18—Budapest, 1904. május 5.) Jókai elég sokat utazott az országban, külföldön is megfordult néhányszor, SzabolcsSzatmárban azonban mindössze egyszer járt. Egy erdélyi utazását használta fel 1876ban, hogy Szatmar megyébe is ellátogasson, ahol sok barátja élt. Domahidy Ferenc és Domahidy István képviselőtársai voltak az országgyűlésben, s Teleki Sándor, Petőfi koltói vendéglátója is régi barátai közé tartozott. Kolozsvár, Torda, Torockó, Szamosújvár és Koltó meglátogatása után érkezett Szatmárra, majd augusztus 16-án Domahidy Ferenccel innen kocsizott ki Szamosangyalosra. Ennek a szatmári utazásnak az emlékeiből született meg Az ecsedi lápban című útleírása, s A csengeri kakas című, minden bizonnyal Domahidyéktől hallott anekdotája, de később A lőcsei fehér asszony című regény Pintye Gregor című fejezetének írásakor is hasznosította itteni tapasztalatait. Lásd még: Kótaj, Tiszabecs, Nagykálló. Irodalom: Molnár József: Jókai és Szabolcs-Szatmár. Szabolcs-szatmári Szemle. 1975. 2.