Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

- IIa, oszt mennyiér csépelnél? Hát ű csak annyiér, amennyit ű elbír, meg enni-inni adjanak neki. Ka oszt ezen kapaszkodott a báré? adott neki mingyár, rendelt neki reggelit. Majd megyén kifele, de még akkor is alszik a Borsszem Jankó! Ka, már délidő van, aszongya, hát mán dél van, még mindig nem csinált. Elment ebédelni, megin adjanak neki ebédet! Ka,megén megebédelt, evett-Ivott, lefeküdt megén. Kegin megyén a báró, hát megin csak fekszik a Borsszem Jankó, megin csak nem csípel. Kegin kérdte. - Eát - aszongya -, a cigány is úgy szokott, mos mán vacsorát tessenek adni, oszt - aszongya - megvacsorálok, oszt hátha majd lesz valami. Kegin adtak neki vacsorát. Ka oszt aután elment,reggelre elcsépelte tizenkét kazlat.Elcsépelte reggelre,reggel csomóba rakta a zsákokat szépen, kicsépelte.. Kegyen a a báróho, mondja a bárónak, hogy: - Na, mos mán jöttem, el van csépelve, adja ki a béremet! - No, kimentek. - Eát akkor vigye, amit bír! ü meg fogott négy kazlat,megtekert kötélnek szalmát, oszt kürülfogta a zsákon, oszt felvette a hátára. Na osztán a báró kiabált,bosszankodott, na mos mán mi lesz? Eát a munkásának,cselédjinek nem lesz mit enni! Szalad a kondásho, hogy eressze ki a leghamisabb kant! Ka,megy a kan, megyén nekifele. íí meg fogta, Borsszem Jankó a vascséppel fejire vágott, fellökte azt is a tetejire! Kegin szalad a báró a juhászho: - Juhász — aszongya -, ereszd ki a leghamisabbik kost, mert - aszongya - el iszi az ennivalónkat mind ez az emberi Na, az is, szalad a kos, megy nekifele. Kikor menne