Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

tethetett. Az 1920-aB évek elejétől az évi ugar fontos Q szintere lett a csillagfürt /Lupinus/ termesztésének. 1919/20-1925/26 között az un.

nagvszemü csillagfürt

öt termesztették, amely csak trágyázásra volt alkalmas. 1925/26 körül ezt felváltotta a tarka, vagy keserű csillagfürt

.Az 1950-e8 évek előtt ujabb fajtája terjedt el fehér- vagy édes lipunusz

. vagy édes csillagfürt néven. Ez volt egyben az utolső fajta, s ezzel termesztése meg is szűnt Nyirlugo8on. Utóbbi két fajtáját kaszával aratták, a földön petrencék

be. rudas

okba rakták össze, majd szekérrel szállították haza, ahol gép csépelte. /A cséplés bérben történt,általában uradalmi gépekkel, s ilyenkor több gazdának volt szükséges társulnia./ A csillagfürt felhasználása sokoldalú volt. Gumóit a legjobb trágyának tartották. Az édes csillagfürt szalmája takarmány, magja viszont magas áron értékesíthető volt. ^ A csillagfürt szerepére és jelentőségére utal az alábbi két vélemény: 1. "A régiek azt tartották, hogy ugarban caak a jószág nyoma hasznos. Ezért legeltették, parlagon hagyták. Korábban az ugarba vetett búzánál átlagtermést nem nagyon lehetett számolni, nagyon változó eredmények voltak. Nálam 5-6 q.-át hozott a föld. Akkortól, hogy az ugarba csillagfürtöt, azután meg gabonát vetettem, már az első évben 8-10 q. volt az átlagtermés." 2. "Az én 15 holdam három helyen volt a határban, három nyomásba esett. Tavasziba volt kettő, az ősziben tiz hold, ugar meg három hold. Amikor a tiz hold rozsot learattam, a tarlóba hét holdon csillagfürtöt vetettem. Ebbe kerültek a kapások, s ezek mindig nagy termést hoztak." A récens gyűjtések szerint a trágyázás foka korábban, de a csillagfürt termesztése idején is rendkívül alacsony volt. Az istállótrágya mellett 1910-től vált gya-