Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

korlattá a nagyobb gazdaságok esetében a rendszeres hálatas. Mindezek összességükben is elégtelenek voltak az adott homoki termesztés viszonyai között. ^ A paraszti határhasználattal kapcsolatban - összegezésképpen - annyit állapithatunk meg, hogy Nyirlugos határa négy,viszonylag egyforma nagyságú határrészre volt osztva.A határ felét az ugar és a legelő tette ki. Magyarázatként elfogadhatjuk azt az általános véleményt, amely szerint a falu határa nagy volt, s ehhez rendkívül alacsony minőségű és terméshozamu földek kapcsolódtak. Az átlagos - a Nyireég déli részének más településeihez viszonyított átlagos - terméshozam biztosítósa megkívánta a földmüvelés és állattartás egyensúlyán nyugvó gazdaságok kialakítását, következésképpen a nagy állatállományt. 12 Az állatállomány megfelelő nagyságú legelőt kivánt az elégséges trágyázás biztosításának reményében. E határbeosztáson belül a parasztgazdaságok a nyomásokban való elhelyezkedésük száma szerint is nagyfokú differenciáltságot mutatnak. Ritkán találkoztam olyannal, hogy a kisterületen gazdálkodók birtokrészei a határ két nyomásában helyezkedtek el. Gyakoribb volt az, amikor a parasztgazdaságok földjei három nyomásban voltak; ezek a falu határhasználatát "háromnyomásos"-nak nevezték. Ezek mellett számos adat utal arra, hogy a nagy területű földbirtokok /itt már 15-20 hold is!/, amelyekhez jelentős állattartás kapcsolódott a határ négy fordulójában, egyegy fordulóban több darabban helyezkedtek el. összességében Nyirlugoson a négyfordulós gazdálkodás volt ismert az 1950-ee évekig, de ez a parasztgazdaságok területi nagyságának függvényeként, gazdaságonként a földek kétfordulóban, három fordulóban és négy fordulóban 13 való elhelyezkedését jelentette.