Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

forgalom is meghatározza, tehát az, hogy ki és hányszor keresi fel naponta. 4

^ Ez persze évszakonként és nemenként is változik, de az megállapítható, hogy az istálló, a disznóól és a kut az udvar leglátogatottabb épitményei. Az udvart hetente egyszer a gazda, vagy a felesége felsöpri. A söprés ideje vagy szombat délután vagy vasárnap reggel a templomba menés előtt. Az udvaroknak az utóbbi két évtizedben nagy átalakulása indult meg. A Jőszágállomány csökkentése után a korábbi nagy udvart kétfelé választják és a ház előtt un. tiszta udvar alakul ki. Ezeken a tiszta udvarokon már sok a virág, és ide még a baromfit sem engedik ki. A jószág és baromfiállomány a hátsó udvarra szorul vissza. Néhány adatközlőm szerint régen olyan udvarok, ahol a lakás az utcától távolabb /15-20 m/ állt, és az istálló az utcai kerités mellett épült. Erre csak szórványos adataim vannak, ezért ezeket, amig levéltéri anyag nem áll rendelkezésremre, fenntartással kell kezelni. Szürü vagy rakodó. A szürü a telek máéi* nagy egysébe, az udvar mögött helyezkedik el. A szurü a szemnyerésnek, a takarmány és a szalma tárolásának helye. Az udvartól általában kerítéssel elválasztott terület, ahonnan érthetően Igyekeznek távol tartani az állatokat. Az udvartól általában határozottan elkülönül területileg és mindig elkülönül funkciójában, nem Így viszont a kerttől. A szürüt a kert felé nem mindig kerítik el. Helyenként nem is válik el a kerttől területileg, csak funkciójában a cséplés idején. Van ahol a kert elejébe olyan veteményt tesznek /pl.nyári krumpli/, hogy mire a cséplés kezdődik, addigra a termés beérjen s a cséplés a kertnek igy felszabadult első részén folyik. A legtöbb helyen azonban a szürü állandó terület. A gabonát mindenki a háznál csépelte, mert közös szűrük nem voltak. Egyszer csináltak