Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

közös szürüt az 50-es években, ekkor azonban az egész leégett, s beleégett a gép la. Többször nem volt közös szürü. A szürü fennálló építményei a szénstároló és dohánytároló építmények. A takarmány tárolására szolgáló építmény neve depó. A depóba csépelésig berakták a csépeletlen gabonát is. Akinek nem volt depója, vagy nem fért a gabona a depójába, az a szabadban rakta össze a ezürün. A faluban volt néhány csűr

,'ezt azonban csak a gazdagabbak épitették, hogy minden terményük beleférjen. Mig a csűr nagyobb,deszkából készült, kétkapus építmény, melybe szekérrel is be lehetett állni /hosszufolyasós csűrök/, addig a depó sokkal szegényesebb,a csűrnél sokkal egyszerűbb és kisebb, egy oldalról nyitott épület. A dohánytárolásra a hodály szolgál, mely szellős, körben nyitott építmény. Aki gazdagabb volt és dohányt'is termelt, az a depót is és hodályt is épített a telkén.Aki kevesebb földön gazdálkodott, annak a dohány mellé*a széna is befért a hodályba. A hodályba azonban soha nem rakták be a csépeletlen gabonát, mert nem lehetett tudni, hogy mikor jön a gép, mely udvarről-udvarra járt, e ha a dobány beérett, akkor ki kellett szedni a hodályból a csépeletlen gabonát és a szabadba újra összerakni.Az általam vizsgált telkek 65 %-án áll depó, 20 %-án hodály és 15 %-án áll mindkettő. Ez az arány kifejezi a széna nagy Jelentőségét. Ahol csak hodály van, ott általában a széna egy része is a hodályban van. A szürü építményeinek helyét Jogszabály rögzítette a mult század végén. "Csűrök, vagy pajták csak a falun belül, a mellék- ós gazdasági épületeken tul legalább 15 m, a szomszéd hssonépülettől pedig legalább 10 m távolságban építhetők." Ez a nyilvánvalóan tűzvédelmi szempont ma