Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

lehetőségeit kell megteremteni, ami s kettős vázszerkezettel sikerül is. Ezért tehát minden szarufapár négy darabból áll, egy-egy darab egyik végén megfelelő BZögben rögzítve képezi a felső felét, amig az alsók a belső, magasabb váznál csatlakoznak a felsőkhöz, szorosan melléjük szegezve a gerendán. A belső váz tehát statikai követelményeknek tesz eleget. Az építmény héjazata felvert nád, készítése a lakóháznál már leirt módon történik. A csür beosztását szerkezete, alaprajza határozza meg, a belső váz oszlopai által határolt folyosó és ennek két oldalán a tulajdonképpeni tárolótér helyezkedik el. A csűrök gabona és takarmánytároló szerepe - a gazdák egybehangzó állítása szerint - egyenrangú, nem tapasztalható a gabona javára való eltolódás, mint az várható lenne. A csűrben, ha egyidőben volt takarmány és gabona, az utóbbit mindig a szürühöz közelebb eső rászén tárolták, hogy a nyomtatásnál vagy cséplésnél könnyebb legyen a mozgatása. A takarmánynál elkülönítve helyezték el az első és a második kaszálás-beli szénát, s először a korábbit használták fél. A csűrben tartott gabonakévéknek nem volt általánosan elfogadott összerakás! módja, hiszen itt víztől és állatoktól védve volt. A csűrben emlékezet szerint soha nem csépeltek, a szemnyerés mindig a szürün történt csépléssel vagy nyomtatással.Hyirlugoson a csür mindig a módosabb gazdák telkének épitménye volt, akik megfelelő anyagiakkal rendelkeztek ezek felépítéséhez és elegendő terményük volt a tárolótér jó kihasználására. Ilyen jellegű épitmények fordulnak elő Kleléta, Máriapócs, Pócspetri, Nyirbéltek, Pirlcse és Nyírpilis fal-