Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

vakban, legfeljebb annyi módosítással, hogy szilárd sikít; fallal rendelkeznek. •* Gllyén Nándor a szatmári Erdőhátról irt tanulmányában 1 a Jellegzetes szatmári hosszufolyosós csűrt ismerteti. A szatmári csűrök és a nyirlugosi csűr között különösen vázmegoldásban meglepő hasonlóság tapasztalható. Mindkét csűrre jellemző a kettős alapváz, a toldott szarufa, a háromajtós beosztás. Ezek az alapvető szerkezeti egyezések a két vidék építkezése közti kapcsolatra utalnak. Valószínű, hogy ez a kapcsolat a vállaji ácsmesterek révén jött létre, akik a lugosi csűröket épitették. Ezt a feltételezést bizonyltja, hogy Gilyén Nándor a vállaji cifrac8Ürt is ezen hosszufolyosós csürtipus képviselőjének tekinti. 17 Ha a csür és a depó alaprajzát egymás mellé helyezzük, azokat összehaaonlitjuk, felmerülhet a két építmény közti kapcsolat gondolata. Előfordulhat, hogy a depó a kisparaszti gazdaságokban a csűr mintájára készített, de praktikus szempontok alapján más bejárattal ellátott, alacsonyabb követelményekhez idomult építmény, vagyis a csűr primitiv változata. A depó. A szegényebb gazdák csűrrel azonos funkciójú tárolóépitménye a depó

. A depó szó a magyarban német eredetű, a depot szóbői származik, amely eredetileg letét, őrzemény, raktár, lerakodóhely jelentéssel is bir. A németbe a funkcióból került, de megtalálható az angolban, 1 ft csehben, oroszben is, hesonló jelentéssel. A depó váza a már ismertetett módon készül, parasztspecialisták készítik a lehető legegyszerűbb technikai fogásokkal. A bonyolultabb ácsszerkezetek alkalmazását lehetetlenné teszi, hogy ezek az épületek gömbfából készül-