A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

41. kép Tiszarád, boglyakemence az egykori kandalló helyén, takaréktűzhellyel (JAM Fotótár 344.) Fig. 41 Tiszarád, earthenware oven at the place of the former fireplace, with an economy stove (JAM Photo Collection 344.) 42. kép Kiskatlan főzőlappal (JAM Fotótár 352. - rajzát lásd: Kiss 1932. 5. ábra) Fig. 42 Small oven with a cooking plate (JAM Photo Collection 352 - for drawing see Kiss 1932. fig. 5) volt. A bödönt a megyeriek Kisvárdáról, a rádiak Bereg megyéből, a berencsiek Bátyúról, Nagydobronyból és Lányáról, a demecseriek Eszenyből, Órladányból hozták. Ahol kővel rakták ki, a hozzávaló követ Nagygéresről, Helmecről, Bodrogkeresztúrról téli időben szánon szállították haza. A kútágas köré földet hánytak, amit sövénnyel körülfontak. A kútgém vastag végén kölönc, mely célra dücskőt, fadarabot, követ kötöttek, vagy elhasznált bográcsot akasztottak kő és tégladarabokkal megrakva. A kút mellett itatóvályú tölgy, nyár, fűzfából. Előtte disznó, kacsafürdő. Meg kell még említenem a csűrt, mely nem minden községben volt. Régen csak a földesuraknak volt csűrjök, meg a 200 holddal bíróknak. Egész télen is csépeltek benne a cselédek. Demecseren 2 csűr volt a földes úrén kívül, Berencsen is ritka volt, ellenben Litkén és Komoróban majd minden udvarban. Újabban a rakodópajta helyettesíti. A teleknek ezt a felső részét, hol a melléképületek voltak, udvarnak hívták. Itt történt a cséplés, nyomtatás, lenbugázás, kendermag cséplés, kendertörés, tengerihántás nótázással, muzsikálással. Vasárnaponként esteli templom után itt táncolt a fiatalság. A telek további része, a háztól 10 ölre, a rakodó, nem volt elválasztva a tulajdonképpeni udvartól. Itt voltak a gabonaszalma, árpa, szalma, zabszalma és széna kazlak, itt helyezték el a nádkúpokat, melyekből a legszegényebb háznál is volt 5-10, a gazdagabbnál 150-200 kúp is 500-1000 kévéből. Később 1866-tól a répa kúpok leföldelve. Leghátul volt a kert 1600-2000 • öl. Két harmadában dohány termett, egy harmadában káposzta, bécsi tök, a tök között seprűfű. Árnyékszék nem volt, nyáron a tök és seprüfü közé jártak, télen a nádkúpok, szalmakazlak közé, meg az ól mellé húzódtak. 1900 elején jött a rendelet, mely az árnyékszékek készítését kötelezővé tette. Az utcára véggel épült házak telkén a kerítés és a ház között kiskert volt, ahol régen zöldséget, sokan csak csicsókát termeltek. Később virágos kert lett, ibolya, borsfű, majoránna, georgina, cínia, jószagú ciprus, istenfa, zsálya, orgona, sárgarózsa díszlett és illatozott benne. A telek északi oldalában arccal délnek egy sorjában találjuk a lakószobákat, pitvarokat, kamrákat, a szint, nyári konyhás istállót, lejjebb a sertésólat, libakecet, górét és szekérszint.