A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon A migrációs elméletekkel szemben a kutatók másik része egy hatalmas területen szétsugárzó, a Somogyvár-Vinkovci kultúra területéről kiinduló kulturális expanzió hatásaiban véli felfedezni többek között - a Nagyrév kultúra kialakulásának okát is (ECSEDY 1979.110., KALICZ-SCHREIBER 1991.14.). Legutóbb Kalicz Nándor és Kalicz-Schreiber Rózsa vázolta fel ezen kulturális expanzió fő vonásait. Eszerint a kora bronzkor II. fázisának kezdetén a kerámiaanyagban egy világos tipológiai változás ismerhető fel, mely óriási területeket érint, nemcsak Magyarországot, hanem a Kárpátoktól nyugatra és keletre lévő területeket is. Ezzel a változással több régészeti kultúra - így a Somogyvár-Vinkovci kultúra 2. fázisa, a Harangedény-Csepel csoport, a Pitvaros, Nyírség, Rosja, fiatalabb SchneckenbergGlina III., Jigodin és Edinetz kultúra - kezdetét is párhuzamosíthatjuk (KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998.). V. Szabó Gábor szerint a Nagyrév kultúra a Tisza mentén is helyben alakult ki a késői MakóSomogyvár-Vinkovci alapokon létrejövő Ada csoportból. Az átalakulás okai között egy, egyelőre pontosan nem megfogható, déli, etnikus migrációt is gyanít, de a fő hajtóerőt elsősorban egy új fajta - nagy teriiletekre intenzíven kiterjedő-kapcsolatrendszer létrejöttének tulajdonítja (V. SZABÓ 1999.55.). Úgy gondolom, hogy a kultúra kialakulása megnyugtatóan máig nem tisztázott. A kérdésben a Makó-Kosihy-Caka kultúra népességét, mint alaplakosságot nem lehet figyelmen kívül hagynunk. Az elmúlt időszakban egyértelművé vált, hogy - a korábbi véleményekkel (BÓNA 1992.18.) ellentétben

12 - a Duna-Tisza közén nemcsak a nagy folyók, a Duna és a Tisza mentén, hanem a középső területeken is számolnunk kell a kora bronzkor mindhárom fázisának leleteivel, tehát a nagyrévi népesség jelenlétével is (TÓTH 1998.). Ezt a megállapítást az 1990-es években Bács-Kiskun megyében az M5 autópálya nyomvonalán és a Kecskemétet elkerülő 44-es út építéséhez kitermelt egyik földnyerőhelyen végzett leletmentések során előkerült kora bronzkori településrészletek-Ballószög (HORVÁTH 1995., HORVÁTH M. 1995.), Kiskunfélegyháza-Kővágóér (TÓTH 1997.),Kiskunfélegyháza8. kép Kora bronzkor II. 1: továbbélő Makó-Kosihy-Caka kultúra; 2: késői Somogyvár-Vinkovci kultúra; 3: Harangedény kultúra; 4: Óbéba-Pitvaros csoport; 5: korai Nagyrév kultúra; 6: Nyírség kultúra Abb. 8. Frühbronzezeit II 1: weiterlebende Makó-Kosihy-Caka-Kultur, 2: späte Somogyvár-Vinkovci-Kultur, 3: Glockengefaßkultur, 4: Óbéba-Pitvaros-Gruppe, 5: frühe Nagyrév-Kultur, 6: Nyírség-Kultur 12 Bóna István szerint a népesség elkerülte a Duna-Tisza köze középső, az Alsónémedi-Kakucs-Nagykőrös vonaltól délre lévő homokos, mocsaras területeit, tévedés a Duna-Tisza köze középső területeit nagyrévi területnek tartani (BÓNA 1992. 18.).