A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

Tóth Katalin Izsáki út (BALOGH 1997.), Kecskemét-Csukásér (TÓTH 1999.) (6. kép) -hitelt érdemlően alátámasztották.

13 Jelenlétük egyértelműen cáfolja azt a - már említett - feltételezést, melyet Bóna István vázolt fel a népesség magyarországi elterjedéséről (BÓNA 1992.18.). Igazolják, hogy a Duna-Tisza köze középső és déli része is „átjárható" volt, sőt megtelepedésre alkalmas természeti viszonyokkal rendelkező területei is voltak már a kora bronzkorban - és valószínűleg még előbb - is. Természetesen további kutatások feladata a Duna-Tisza közén áthaladó bronzkori útvonalak körvonalazása, azt azonban valószínűleg j oggal feltételezhetjük, hogy a fontosabb útvonalak már a kora bronzkorban is a Duna és a Tisza - hosszú időszakokon keresztül változatlan - átkelőhelyeihez kellett, hogy igazodjanak (TÓTH 2001.132.). A régészetileg megfogható azonos anyagi kultúra mögött életmódját tekintve vegyes népességgel van dolgunk (SZABÓ 1999.15.), mely az eltérő földrajzi környezethez alkalmazkodva két, egymástól alapvetően eltérő települési módot alakított ki, melyekhez eltérő életmód és gazdálkodás kapcsolódott. A Duna és a Tisza mentén egy keskeny sávban (a Dunánál a Dunaföldvár és a Sió/Sárvíz közötti szakaszon, a Tiszának pedig a középső szakaszán) többrétegű teli-telepeket hoztak létre. A télieken végzett nagyszabású kutatásokról az 1980-as években-Tószeg-Laposhalom (BÓNA 1980., STANCZIK 1980.), Tiszaug-Kéménytető (CSÁNYI-STANCZIK 1982.) - és 1992-ben igen sokat ígérő, impozáns előzetes 9. kép Kora bronzkor III. 1: késői Nagyrév kultúra; 2: Perjámos kultúra; 3: Szaniszló csoport; 4: korai Hatvan kultúra; 5: korai Ottomány kultúra; 6: Kisapostag kultúra Abb. 9. Frühbronzezeit III; 1: späte Nagyrév-Kultur, 2: Perjámos-Kultur, 3: Szaniszló-Gruppe, 4: frühe Hatvan-Kultur, 5: frühe Ottomány-Kultur, 6: Kisapostag-Kultur 13 A Kiskunfélegyháza-Izsáki út lelőhelyen 1995-ben Balog Csilla által feltárt egyrétegű településrészlet leletanyaga a Nagyrév kultúra fiatalabb időszakába sorolható leletekkel (kora bronzkor Ili/a fázis) mutat rokonságot (BALOGH 1997.). A KecskemétCsukáséren 1995 őszén és 1996 tavaszán Pintér László vezetésével végzett leletmentésen előkerült 22 kisméretű, egyfülű kis korsóból álló edénydepot a Nagyrév kultúra igen korai időszakából származik. A kialakult korai nagyrévi formák mellett olyan edénytípusok is előfordulnak benne, melyek még magukon viselik a kultúra kialakulási időszakának jegyeit, érződnek rajtuk azok a hatások, melyek a Somogyvár-Vinkovci kultúra területéről érkeztek (TÓTH 1999. 36.). 82