A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon A népesség eddig ismert legnagyobb magyarországi településrészletét 1988-89-ben az MO autópálya nyomvonalán végzett leletmentések során tárták fel Szigetszentmiklós-Üdülősoron (ENDRŐDI 1992.). A lelőhelyen közel 150 objektum (hulladékgödrök, agyagkitermelő gödrök, egy áldozati gödör, egy szabadtéri tűzhely, egy gerendavázas ház és 15 sír) került elő. A feltárás igazi meglepetését egy DK-ÉNy-i tengelyű, 16x6 m-es, csónak alakú, keleti oldalán apszisos, oszlopvázas, nyeregtetős, paticsfalú, többosztású, déli oldalon nyíló bejáratú ház feltárása jelentette. A belsejében, a bejárat közelében egy tárolóverem és egy áldozati gödör helyezkedett el. A megközelítőleg 90 m

2-es alapterületű épület, mely kb. 30-40 ember befogadását tette lehetővé, valószínűleg közösségi ház lehetett. A harangedény kultúra keleti csoportjában az apszisos épület analógia nélkül áll. A balkáni, égeikumi építési móddal való összefüggését, déli eredetét valószínűsíthetjük (ENDRŐDI 1992.89., 96-98., 3. kép, 10-13. kép). A lelőhelyen előkerült kerámia formai elemeinek nagy része (a harangedények és a harangedényes technikával készült és díszített kerámia kivételével) nem „kultúrspecifikus", hanem a kora bronzkori kultúrák területén általánosan fellelhető, feltűnése a kultúrák közötti kapcsolatokra vezethető vissza. A leletek egy része még a Makó-Kosihy-Caka kultúrával és a Somogyvár-Vinkovci kultúrával mutat szorosabb összefüggést, azonban néhány lelet már előrevetíti a Nagyrév kultúrába való asszimilálódási folyamatot. A feltárt telep- és temetőrészlet egyértelműen igazolta, hogy a késő makói korszak végén (kora bronzkor l/a vége) nyugatról érkező, a kora bronzkor Il/a periódusára datálható harangedény kultúra eredetét és kulturális sajátosságait figyelembe véve önálló kulturális egység. Feltehetően már a kora bronzkor Il/a periódusának a végén megindult, majd a Il/b periódusban egyre erőteljesebbé vált a harangedény kultúrának a Nagyrév kultúrába történő asszimilálódási folyamata. A kora bronzkor Il/b periódust Budapest környékén harangedényes reminiszcenciákat mutató korai nagyrévi korszaknak nevezhetjük (ENDRŐDI 1992.99-100.). A közelmúltban a népességnek újabb jelentős település- és sírleletei kerültek napvilágra, melyeket egyelőre egy rövid előzetes jelentésből és egy részpublikációból ismerünk. A Csepel-szigeten 1999-ben egy gázvezetéknyomvonalán folytatott leletmentés (Szigetszentmiklós-vízmű II., BudapestCsepel, II. Rákóczi Ferenc út, Budapest-Csepel, vízmű) során közel 50 temetkezés és számos településobjektum került elő (ENDRŐDI 2002.117-119., Fig. 4-7.). Budapest XI-Albertfalva lelőhelyen 2001ben Endrődi Anna tárt fel egy figyelemre méltó településrészletet (T. BÍRÓ 2002. 132.). A lelőhely anyagából egy budai szarukőből készített, szilánkokból és pengékből álló kisebb raktárlelet közlése történt meg, egy Budapest-Csepel, II. Rákóczi Ferenc út lelőhelyen feltárt hasonló raktárlelettel együtt. A leletegyüttesek feldolgozása rendkívül hasznos gazdaságtörténeti információkat eredményezett. A telepek kőanyagának előzetes vizsgálata és a raktárleletek arra utalnak, hogy a budai szarukő kitermelése, megmunkálása és feljavítása a harangedény kultúra telepein általános jelenség, a mindennapi tevékenység része volt (T. BÍRÓ 2002.). A Nagyrév kultúra (5-6. kép) A kora bronzkor II. fázisának elején egy új kulturális egység, a Nagyrév kultúra jelent meg Magyarország középső területein, a Dunakanyartól egy keskeny sávban a Dunántúl keleti részén a Sió torkolatig, a Duna-Tisza közén és a Tisza bal partján a Maros torkolatáig (5. kép 2., 8. kép 5.). Kialakulásának kérdésében megosztott a hazai kutatás. Egyes kutatók jelentős szerepet tulajdonítanak a kultúra létrejöttében a helyi előzmény, a Makó-Kosihy-Caka kultúra népességének (SCHREIBER 1972. 152., KÜRTI 1974. 38.,HORVÁTH 1983.81., SCHREIBER 1984.33.), a kutatók másik része azonban-elsősorban az áthidalhatatlannak tartott életmódbeli különbségekre hivatkozva - ezt a lehetőséget elveti (BONA 1991.78., BONA 1992. 12.,CSÁNYI 1996.56., SZABÓ 1999.15.). Szabó Géza az 1990-es évek elején a Dunaföldvár-Kálvária, Sióagárd-Gencs és Gerjen-Váradpuszta teli-telepeken végzett ásatások eredményeire