A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

Tóth Katalin támaszkodva egy új elméletet dolgozott ki a kultúra kialakulásáról (SZABÓ 1992., SZABÓ 1994.). Véleménye szerint a kora bronzkor I. fázisában megjelent egy déli eredetű, a Szerémség Dunához közel eső lelőhelyeiről (Belegis-Gradac, Ilok/Uj lak-Várhegy, Opatovac-Gradac, Sotin-Gradac, Vukovar-Gradac) a Duna mentén északra húzódó népesség a magyarországi Duna-szakasz középső és déli részén, a somogyvári és makói településterület között. Ezt a - Proto-Nagyrévnek elnevezett - leletanyagot a nagyrévi leletek szerves előzményének tartja. Úgy véli, hogy a népesség eredete és életmódja révén birtokában volt azoknak az ismereteknek, melyek lehetővé tették a jellegzetes nagyrévi tellek kialakulását, már a kora bronzkor Il/a időszakától (SZABÓ 1992. 82-84.). Véleménye szerint a késő makói korban a Duna mentén lezajló folyamatokkal párhuzamosan már biztosan számolhatunk a proto-nagyrévinek elnevezett leletanyaggal a Tisza mentén is. Feltételezi, hogy a nagyrévi népességgel rokonságban álló kisebb népcsoportok itt is megjelenhettek a makói korszak 2. felében. Úgy véli, hogy ezekkel a dél-északi irányú vándorlásokkal párhuzamosan a kora bronzkor I/b időszakától megindult a makói népesség északra szorulása, melynek következményeként a kora bronzkor Il/a időszakában a Somogyvár-Vinkovci, Nagyrév és Nyírség kultúra által elfoglalt területekről kiszorulva a makói népesség már csak Északkelet-Magyarország egyes területein élt tovább (SZABÓ 1999.15-16.). Tehát a kora bronzkor I. és II. időszakában is igen jelentős népmozgásokat feltételez a történeti változások hátterében. Bóna István - elfogadva a Proto-Nagyrév elméletet - nemcsak a kultúra kialakulása, hanem területi térhódítása kapcsán is számottevő népmozgásokkal számolt. Véleménye szerint a Duna jobb partját kísérő löszterületen kialakult kultúra népessége a Csepel-sziget északi részénél átkelt a Dunán, majd a Budapest környékéről induló ÉNy-DK-i irányú folyóvölgyeket követve Tószeg térségében érte el a Tiszát. Itt a Tószeg-laposhalmi bázisból kiindulva a kisebb nagyrévi csoportok elfoglalták a Tisza jobb partját a Zagyva és a Maros torkolata, azaz a mai Szolnok és Szeged között. A Tiszán átkelő csoportjaik részben letelepedtek a Tisza és a Körös közötti Tiszazugban (Tiszaug, Nagyrév), részben előőrseik dél felé átkeltek a Körösön és eljutottak a Szárazér vonaláig, a mai HódmezővásárhelyOrosháza vonalig. A Szárazér túlsó partján az Óbéba-Pitvaros csoport állta útjukat (BÓNA 1992.18.). 7. kép Kora bronzkor I. 1: Makó-Kosihy-Caka kultúra; 2: korai Somogyvár-Vinkovci kultúra Abb. 7. Frühbronzezeit I 1: Makó-Kosihy-Caka-Kultur, 2: frühe Somogyvár-Vinkovci-Kultur 80