A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Kristó Gyula: A Foltin-féle oklevelekről

A Foltin-féle oklevelekről Kristó Gyula Habent sua fata et diplomata... Nem csupán a könyveknek, hanem az okleveleknek is megvan a maguk sorsa. A múlt század végén Foltin János Egerben kiadott könyvében I. Károly (Károly Róbert) király két oklevelét publikálta (FOLTIN 1883.). Az alábbiakban e két diplomát hívom - jobb megnevezés híján - Foltin-féle okleveleknek. E források fontosak a középkori Szabolcs megye története szempontjából. Az egyik (amelyet a továbbiakban a rövidség okán ibrányi oklevélként említek) 1322. január 4-i dátumot visel, s eszerint az uralkodó a Szabolcs megyei Ibrány (Egyházasibrány), Us és Szócs (vagy Szót) birtokokat Ispántava és Falutava tavakkal együtt Péc nembeli Gergely fiainak, Lukács mesternek és Gergelynek adta. Ezt az oklevelet már Fejér György közreadta (FEJÉR 1832. 324—328.), de Foltin újra publikálta. A másikban (erre alább a halászi oklevél megnevezést használom) — ebbe Károly Róbert egy korábbi oklevele van befoglalva, a végén pedig 1323. január 4-i kelet található - a király e Lukácsot a Szabolcs megyei Halász és Belhalász (a mai Nagyhalász) birtokokkal adományozta meg. Foltin a halászi oklevélben átírt diplomáról akként nyilatkozott, hogy a benne foglalt adomány 1311 körül történt. Foltin kiadványa sokáig ismeretlen maradt a történészek előtt, így az általa közölt két oklevél közül csak a Fejérnél publikált (ibrányi) dip-loma fordul elő a Szabolcs-Szatmár megyei történeti-etimológiai névtárban Ibrány címszó alatt 1324. évi kelettel (ami az 1322. évi oklevél átírásának dátuma), míg a halászi oklevelet hiába keressük ott Nagyha-lásznál (MEZŐ-NÉMETH 1972. 55., 77.). Németh Péter felfigyelt Foltin művére, s a halászi oklevelet 1986-ban tanulmányában hasznosította (NÉMETH 1987. 413., 417.). Foltin nyomán úgy foglalt állást, hogy az átírt oklevél 1311-ből való. Amikor elkezdődtek Szegeden az Anjou-kori oklevéltár munkálatai, napirendre került a XIV. századi oklevelek számbavétele. így jutott Blazovich László és Géczi Lajos kezébe a halászi oklevél szövege, azt 1323. január 4-i kelettel regeszta formában közölték, nem foglaltak azonban állást, hogy az abban átírt királyi oklevél mikori keltű (AOKL VII. 2. szám), ők az oklevelet kiadatlannak minősítették, azaz nem vettek tudomást Foltin János közléséről. Ujabb fejlemény, hogy miután az én összeállításomban 1994-ben napvilágot látott az Anjou-kori oklevéltár III., 13111314. évi anyagot tartalmazó kötete (AOKL III.), Németh Péter hozzám intézett levélben tudakolta meg, hogy miért nincs meg abban a - közhiedelem szerint 1311. évi - halászi oklevél. Magam válaszomban megindokoltam: jogosan maradt ki a fenti évkor diplomái közül, minthogy kelte nem lehet az 1311. évi, hanem Dózsa nádorsága miatt 1322-re tehető. Ez az információ tükröződik Németh Péter egy 1996-ban napvilágot látott írásában: „Kristó Gyula szíves levélbeli közléséből tudom, hogy az 131 l-re keltezett oklevél valójában az 1320-as évek elején íródott" (NÉMETH 1996. 30., 20-21., 23.). Ugyanakkor a tanulmány lapalji jegyzeteiben minden esetben a levelemben szereplő 1322. évet tüntette fel a halászi oklevél kelteként. Ezt követően, 1997-ben Németh Péter visszalépett az 1322. évi kelettől, és szabolcsi történeti földrajzában a Halász 2. és az Ibrány szócikkben ezen oklevelet 1318—1322 közti időre helyezte (NÉMETH 1997. 88-89., 96.). Úgy gondolom, a fenti előzmények ismeretében nem haszon nélküli, ha foglalkozom a Foltinféle oklevelekkel. Szintén erre sarkall az a körülmény, hogy az Anjou-kori oklevéltár munkálataiban elérkeztem az 1322. évhez, s így ki kellett térnem ezekre is, hogy regesztájukat majdan a sorozat VI. kötetében helyes dátummal és megfelelő apparátussal publikálhassam. A két oklevéllel különféle gondok vannak. Az ibrányi oklevéllel kezdem. Ezt Fejér Cornides másolata alapján közölte, Foltin pedig Fejér nyomán tette közzé. Mindkét közlés igen hibás. Csupán egyetlen példa erre: a három birtok egyike mindkét kiadásban Ub alakban szerepel, amiről már — a csak Fejér kiadását ismerő — Mező András alapos gyanúval jegyezte meg: „Ha helyes az Ub olvasat" (MEZŐ-NÉMETH 1972. 55.). Nem helyes, ugyanis a mérvadó kéziratban Vs ~ Ws szerepel. Az 1322. január 4-i dátumot viselő oklevelet nem eredetiben, hanem Károly király 1324. május 2-i átiratában ismerjük (MOL DL. 62. 169. Ibrányi család levéltára 8., AOKL VIII. 218. szám). Az bizonyosra vehető, hogy az oklevél nem keletkezhetett 1322. január 4-én, ugyanis a méltóságsorban több, erre az időpontra nem illő adat van. László szerepel fehérvári prépostként és udvari alkancellárként, jóllehet László csak 1322 őszén vette át e tiszséget, és 1323 végéig viselte. Csanád egri püspökként fordul elő, holott A nyíregyházi JÓSA ANDRÁS MÚZEUM ÉVKÖNYVE XLII. évfolyam 2000. 89-92. 89