A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Gunda Béla: Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája

májú nyírkéreg edénybe, fáhársba téve. A szegényebb asszonyok kis kendőbe kötve is hozták a szurkot. A faluban magyarul és kárpátukránul kiabálták, hogy szurok! szurok! — smolá! smolá! A fáról lekapart szurkot összenyomogják (összenyomkodják) és kis csomókban teszik a kéregedényekbe, kötik a kendőbe. Ha nem volt szurok a háznál, maguk a derceniek is elmentek érte Feketefiridőbe. Fornoson tudnak arról, hogy a hegyekből csépelni lejáró kárpátukránok mindig hoztak magukkal eladó szurkot. Az asszonyok vásárolták tőlük. A Kárpátok területén a szurkot a székelyek, románok a sebre is teszik. A pásztorok azért rágják, hogy fogukat tisztítsák, fáradtságukat enyhítsék (Gunda 1966:204—210; Gunda 1966:33—42). Az árvái szlovákoknál nyálképzés, fogtisztítás miatt rágják a fenyőgyantát s a gyerekektől zabés árpakenyérért cserélik (Nagy 1891:66). Polygonum aviculare (porcfű). A maláriában szenvedő beteget porcfű teával itatják. Salvia glutinosa, S. pratensis (vadzsálya). A fejfájós beteg a megfőzött növény gőzére tartja a fejét. Sambucus nigra (bodza). A virágját teának főzik és köhögés ellen isszák. Sanguisorba officinalis (vérfü). Női betegségek (vérfolyás) gyógyítására a fürdővízbe teszik. Satureja hortensis (bosfü). A köszvényes beteg fürdővizébe teszik. Háromszor kell benne megfürödni. Scrophularia nodosa (feketecsonár). Reumás beteg fürdővizébe teszik. Sempervivum tectorum (filfű). A ház szalmatetejére ültetik, ahol csomókban nő. Kövér leveléből a nedvet a fájós fülbe facsarják. Fülbeeresztő (Szlavónia), fülbecsavaró (Hódmezővásárhely), fülbecseppentő (Debrecen) stb. néven széles körben ismert gyógynövény. Háromszéken, Kézdiszéken bódogasszonrózsa a neve, s nedvét szintén a fülbe csepegtetik (UMTSz., Péntek—Szabó 1976:214). De már 1837-ben Kremzir Moyses Némelly magyar népgyógyszerek bíráló vizsgálása с Pesten megjelent doktori értekezésében azt mondja, hogy a levét hasztalan csepegtetik a fülbe (8. 1.). A Sempervivum tectorum neve a Dunántúl nyugati részén mennykővirág (Vas m.), égdörgőfű (Vas m.), mendörgőfű (Rábaköz) a neve. Ez az elnevezés annak az emléke, hogy a nép háza, istállója, ólja tetejére ülteti abban a hitben, hogy oda nem üt a villám (Веке 1948:12— 13). Már Melius Péter Herbáirumában (1578) tud róla, hogy a Sempervivum sp. a háztetőn terem (Melius 1979:164). 29