A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése

Míg a városi tirpák házhoz, mint gazdasági melléképület legfeljebb egy istálló tartozik, addig a bokortanyán sokféle, különböző rendeltetésű épületféléket találunk. Röviden ezekkel is ismerkedjünk meg: A tirpák tanya szinte mindenütt három részre tagozódik. Az első rész az előudvar (zöld udvar, nagy udvar), melyen a lakóházon kívül találjuk az istállót, a többféle színt, a sertósólat és a tengeri kast. A ház körüli virágoskertet, szőlőlugast ós a néhány fából álló kisgyümölcsöst az előudvarból kerítik le; kisgyümölcsösbe esetleg méhest és műhelyt építenek. Ugyancsak az előudvarból szakítják le a csűrös kertet (takarmányos kert), mely általában az istálló mögé kerül. A második udvarrész a szérűskert (szalmáskert, holónya). A századfordulóig itt nyomtattak és csépeltek. Ide építették a hodályt, a magtárt, a pelyvást ós a törekest. Ezután következett a gyümölcsöskert, amelyben gabonás-, krumplis- és répásvermet ástak. A gazdasági melléképületek közül legfontosabb az istálló. A lakóházhoz hasonlóan, vert falból készül, a tetejét náddal fedik be. A tirpák gazda általában külön istállóban tartja a lovakat és a teheneket. Korábban az ököristálló is gyakori volt. A lóistálló a lakóházzal egy fedél alá is épülhet. A tehénistállóban 3—4 fejőstehenet, a lóistállóban — a vagyoni helyzettől függően — 2—8 lovat tartottak. Tavasztól őszig a jószágot nyári lószínben, illetve nyári tehénszínben helyezik el. Sokszor a nyári szín mellett karám áll. A karámon belül szalmakazlat találunk, e mellett jászolt és vályút. A kamra, elhelyezésétől függően, többféle célt is szolgálhat. Ha nincs külön magtárépület, akkor itt tárolják a terményt is. Egyébként hordók, dézsák, zsákok, szerszámok kerülnek ide. A kamra vagy a lakóházzal, vagy az istállóval van egy fedél alatt. Az utóbbi esetben kevesebb abrakot is tartanak a kamrában, hogy a gyakori magtárba járást elkerüljék. Magtárral kevesen, csupán a módosabb gazdák rendelkeztek. Az épület alatt borospince van. A magtárban, esetleg a kamrában rendszerint négy beépített fiók van. A fiókokat zsilipéit deszkafal választotta el egymástól. A fiókokba búza, árpa és zab került. A lisztet, korpát lisztesládában vagy zsákokban, a tengeridarát hombárban tartották. A lisztesláda és hombár kétrekeszes. Sokhelyütt a nagyszínben is áll hombár, korábban ebben kölest tároltak, jelenleg morzsolt tengeri van a helyén. A színt, akárcsak a kamrát, sohasem külön építik, hanem a házhoz, istállóhoz, vagy más melléképülethez ragasztják. Megkülönböztetik a nagyszínt, kocsiszínt, taligaszínt, tyúkszínt, de van zárt szín ós nyílt szín is. A nagyszínben vetőgépet, szórórostát, ekét és egyéb gazdasági felszereléseket tartanak. A kocsiszínben a szekereket és a szánokat találjuk. A talyigaszínbe a fóderes taliga kerül; a paraszttaligának rendszerint más színben, esetleg a törekesben vagy hodályban szorítanak helyet. A hodály 8b nyíregyházi bokortanyákon a csűrt ós a pajtát helyettesíti. Elsősorban szénát, lucernát, lóherét és más takarmányfélót tartanak benne. Ha nincs rá külön épület, ide kerül a törek és az aprópelyva is. Az árpaszalma helye a csűrös kertben van. Végül a tengeri kast említjük meg. A neve is mutatja, hogy korábban ez az építmény vesszőfonatos falazattal készült. Ujabban lécfallal építik és egyre inkább górénsbk nevezik. A tengeri kas minden esetben a pitvarajtóval szemközt, jól szemmeltartható helyen áll. A lakóházak és istállók vertfalból épültek. A falverés ma is kalákában történik, azonban ilyen falat már csak a melléképületeknél alkalmaznak. 14* 211