A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

ötöt fogtok kapni, hanem a dupláját, ötvenet."

33 És kísértettek elavult nézetek is: „Az elhagyott birtokok megművelése kizárólag szövetkezeti alapon lehetséges. "

34 S hivatkoztak traktor hiányra, igaero hiányára, a szakértelem hiányára, közben megfeledkeztek arról, hogy épp a mezőgazdasági munkaeszközök hiánya miatt nem lehetséges a szövetkezeti elképzelés, és ha minden hiányzott is, a kisparcellák megműveléséhez minden szegényparasztnak, cselédnek megvolt a „szakképzettsége". Ha a felszabadulás első hónapjaiban a széles tömegekben nem is volt még világos a földreform megvalósításának módja, a nincstelenek azért megértették, hogy elérkezett számukra a történelmi pillanat: szabad lett a föld, szolgákból a maguk urai lettek vagy lehetnek. Polgáron már „másnap, vagy talán még aznap", hogy a németek pusztítva kitakarodtak, „négy-öt paraszt összehajolt", beszélgettek, szervezkedtek. A kisparasztok, zsellérek nem vártak biztatást, támogatást, hanem munkához láttak. Az egri káptalan 31 500 kat. holdas birtokán, a tanyákon bizalmiakat választanak, javítják a gépeket, csépelnek, 12 700 holdat a volt cselédeknek egyelőre kishaszonbérbe adnak, már kora tavasszal megkezdődnek a mezőgazdasági munkák, és a parlagon maradt földekbe vetőmag kerül.

35 A felszabadulástól egészen az ideiglenes Kormány 1945. március 15-i keltezéssel kibocsátott rendeletéig a dolgozó parasztság elemi erővel kibontakozó mozgalma a földért országszerte agrárforradalommá szélesedett. A földosztást követő gyűlések és a kormányhoz küldött küldöttségek, az elhagyott birtokok felparcellázása és kishaszonbérletbe adása, a fasiszták birtokainak elkobzása mutatták ennek a forradalomnak egyes lépéseit. Az agrárforradalom kibontakozásában fontos szerepet játszott a Szovjet Hadsereg. A földosztás reménységét a falusi szegénységelőtt először a szovjet katonák csillogtatták meg. A legtöbb helyen a szovjet katonák voltak azok, akik a tétovázókat a földek birtokbavétele felé elindították. A szovjet katonák felvilágosító, bátorító munkájának eredménye volt az, hogy azokban a falvakban is, ahol a Szovjet Hadsereg 1944 őszén keresztül vonult, meg azokban is, ahová a hadseregből csak egy-egy harcos jutott el, szállongani kezdtek a hírek, hogy nem érdemes „feles és harmados földet munkálni, mert azé lesz a föld ezután, aki megműveli. . . "

36 De még távolabbi gyökerei is voltak a szovjet segítségnek a magyar földreform megszületésében. A szegényparasztság körében itt is, ott is — Szabolcsban nem is kevesen — akadtak az idősebbek között olyanok, akik az első világháború után orosz hadifogságból tértek haza, ott átélték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeit, vagy a forradalmi harcoknak éppen aktív részesei voltak, s nemcsak emlékeztek arra, hogy a szovjethatalom hogyan osztott földet, hanem ezek az emlékek új életre kelve, szájról-szájra járva gyakorlati útbaigazításokat is adtak a falusi szegénységnek. A szabolcs-szatmári falvakban ezeken kívül is voltak a századforduló agrárszocialista mozgalmai emlékén nevelődött, majd a Magyar Tanácsköztársaság idején valami politikai iskolázottságot is nyert tagjai, akik készek voltak vállalni most is minden kockázatot a föld népe jobb és szabadabb életlehetősége megteremtéséért. Ez a mag alkotta a megye helységeiben a kommunista párt első sejtjeit is. 33 U. o. 34 Nyíregyházi Magyar Nép — 1945. márc. 3. 35 Felszabadulás i. m. 459. o. 36 Az ezeréves jussért, i. m., 78. 121