A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

Amikor a kommunista párt felhívta a parasztság figyelmét arra, hogy ne hagyjon egy talpalatnyi földet sem bevetetlenül, mert ettől függ, hogy lesz-e ősszel mit ennie a népnek,

37 a párt megkezdte a munkát azért is, hogy a parasztnak legyen földje. Különösen a kisvárdai járás pártbizottsága fejtett ki igen nagy aktivitást — néha a központi utasításoktól elszakadva, a nyíregyházi megyei pártbizottság mellé vagy fölé emelkedve —, már 1944 — 45 telén „nem suttogva, nem suba alól beszélve, hanem nagy tempóval és jó hangosan kijelentették, hogy itt a földreform".

38 A komoly forradalmi hagyományokkal rendelkező községben, Nyírkarászon pedig egyenesen a „proletárdiktatúrát" kiáltották ki.

39 így, amikor a Magyar Kommunista Párt kiadta a jelszót, hogy a földigénylő bizottságok megalakításával nem kell várni, sem felső utasításra sem hatósági jóváhagyásra, a legtöbb helyen a kommunisták: munkások, kubikusok, szegényparasztok, 19-es veteránok, volt vöröskatonák a földreformot saját feladatuknak tekintették, kezdeményezték, és a földigénylő bizottságok megalakításával végre is hajtották.

40 A földreform előkészítése során persze, épp eligazító törvény híján, voltak olyan községek is, ahol a nincsteleneket az előkészítésből meg a földreform várható eredményéből is ki akarták rekeszteni. 1945. február végén Nyírkátán (akkor még: Gebe) a falu birtokos parasztjai a földosztásra csak magukat írták össze azzal a jelszóval : „Azé legyen a föld, aki meg is tudja művelni! "

41 A földreform előkészítésében és sikeres végrehajtásában jelentős szerepet töltöttek be a nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságok felvilágosító munkája és irányítása nyomán szervezkedtek a szegény parasztok, az uradalmak cselédei — ez utóbbiak Fehérgyarmaton, Polgáron és még több helyen külön bizottságokat is alakítottak, hogy bizalmijaik az uradalmaktól rendszerint távoleső községekben nevükben tárgyaljanak, védjék a cselédérdekeket, valamint a földreform megvalósítása előtt szükséges előkészítő és mezőgazdasági munkát megszervezzék. Ilyen helyeken a földreform nem is érte készületlenül az igénylőket. Polgáron „kész leltárokkal" vártak rá.

42 IV. A földreform 1945. március hó 18-án jelent meg a hivatalos lapban a 600/1945. M. E. számú rendelet „A nagybirtok megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról ". A rendelet célja az volt, hogy „az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában lefektetett elvek és megadott felhatalmazás alapján, a nagybirtok-rendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földműves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet". A rendelet másik célkitűzése a feudális nagybirtok rendszer megszüntetésével az ország demokratikus átalakulásának és jövő fejlődésének biztosítása volt, mivel a földesúri birtok parasztkézre adása 37 Nyíregyházi Magyar Nép, 1945. febr. 15. 38 Visszaemlékezések. 3

9 U.a. 40 Az ezeréves jussért, i. m., 110. o. 41 Márkus István, Földosztás Gebén (Válasz. 1946. 1. szám) 17. o. 42 Szabad Nép - 1945. ápr. 7. 122