Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 17. §. A folyó tartozékai

45 lapos, mig a bal csak magas és lapos. A lapos part kisebb hajók kikötésére alkalmas, de nagyokéra nem. A két part között levő mélyedést, melyet a lefolyó viz betölt, medernek, vagy ágynak nevezzük. A meder feneke nem mindenütt egyenlő mély, hanem mintegy kivésett árkot képez. Ez árok legmélyebb vonala fölött rendesen gyorsabb a viz folyása, s e gyorsabb folyás irány-vonalát a folyó sodrának, vagy árjának nevezzük. Ez rendesen a folyó kanyarulatának homorú oldalához esik közelebb. Igy a Duna sodra Buda és Pest között amahoz közelébb van. A folyó sodrának ismerése nagy jelentőséggel bir a tutajozásra és a lapáttal, evezővel hajtott, vagy lovakkal vontatott hajózásra nézve. Ha a folyó medrében a homok, iszap, vagy kövek oly magasan föltorlódnak, hogy fölületük a viz szine fölé emelkedik, akkor az ily föltorlódásokat homok-, iszap-hátaknak, vagy szigeteknek nevezzük, ha pedig e torlódások fölülete rendes vízállásnál födve van, de csak csekély magasságú vizzel, akkor zátonyoknak mondjuk őket. A szigetek a folyóágazást okozzák, azaz a folyót több mederbe osztják szét, melyek közül az a fő meder, a melyben a folyó sodra van. A folyó-szigeteket kiválóan az jellemzi, hogy a folyó iránya ellen forditott, azaz felső végük többnyire töredezett, czikczakkos, alsó végük pedig csúcsos, hegyes. A szigetek általában nagyon megkönnyítik a folyókon átkelést, s ezért kedvezők a közlekedésre nézve. Nevezetesebb szigetek a Dunában: a Szent-Endre-, a M arg it-, a Csepel-sziget (Buda-Pest környéken), stb. A folyó felületét víztükörnek mondjuk, s a függőleges távolságot ettől a meder fenekéig mélységnek. Minél mélyebb a folyó, annál biztosabban járható nagyobb hajókkal. Ha a két part hirtelen közeledik egymáshoz, a folyó medre keskenyebb lesz, s ezt folyó-szük ülésnek nevezzük. Folyótágul ásnak, ha a két part távolodik egymástól. Szűk partok között a viz folyása gyorsabb, tág partok közt pedig könnyebben beiszapolódik a meder. ^Figyeld meg ez adatok szerint szülőfölded patakját, vagy folyóját és rajzold le. A Dunának melyik partján van Pozsony, Komárom, Yácz, Kalocsa? Es melyiken Győr. Esztergom, Nándor-Fehérvár? Hol vannak a Dunában szigetek? Es hol képez nagyobb jelentőségű szétágazást? Hol van a Dunának szűkülése és tágulása?