Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 18. §. Gázlók, örvények, zuhatag. Csatorna

46 14. §. Zuhatag. Orsó örvény szekerek számára. Gázló gyalo- Kétes gosoknalc. örvény. Zsilip. Csatorna. Ha a folyó elszélesedik, vészit mélységéből, s ez által lapos, nem mély vizzel födött helyek támadnak, melyeket sekélyekn e k, vagy gázlóknak nevezünk. Régebbi időkben, midőn a liidépités még nehéz és tökéletlen volt, a gázlók jelentős átkelési helyeket képeztek, s nem egy helység köszönheti nekik keletkezését és nevét. Például hazánkban Rév-Komárom, Bánréve, Tisza-Rév, stb. Oly helyeken, hol kevés hid van, ma is fontosak a gázlók az utazókra nézve. Ha a meder feneke szikladarabokkal van boritva, ezeken megütköznek a hullámok, s a hajókra nézve veszedelmes rétes örvényt képezik. Ha pedig a különben egyenletes fenekű mederben hirtelen egy mélyedés van, melybe a viz mintegy lefelé esik, akkor ama bodros, köralaku vízfolyás alakul, melyet o r s óvagy töltsér-örvénynek nevezünk. Amaz nagyobbára hegységi, emez sik földi folyóknál fordul elő. Ha a folyóviznek rendkívül rézsútos fenekű mederben kell futnia, a meredek alap a viznek gyors folyását okozza, melyet rohanatnak nevezünk. Rohanatot képez például a Duna Pozsonynál és Orsovánál. Minél inkább megközelíti a meder talpa a függőleges vonalat, annál gyorsabb leszen a rohanat, s zu hataggá, vízeséssé válik, ha a folyó hirtelen egy sziklafalan lefutni, vagy pedig valamely mélységbe mintegy leesni kénytelen. Hegységi folyóknál gyakorta fordul elő zuhatag. Rendkívül nagy és szép vízesést képez a Rajna Schaffhausennél