Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
13. Jegyzetek
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE 127 Nagyváthy János: Magyar practikus termesztő. Pest, 1821. 120-121. old. 128 A kézi cséplés teljesítményét illetően a szakemberek véleménye különböző. Balassa Frigyes (im. 6. old.) szerint egy ember I óra alatt 7-14 kg szemet tudott kicsépelni. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1944. című műben (szerk.: Szabó István Bp. 1965.) a 262. lapon azt olvashatjuk, cséphadaróval 3 cséplő 60 kéve búzát vagy rozsot, 70 kéve tavaszi gabonát csépelt el naponta. Melegh Béla (im. 24. old.) feltételezése: 1 fő 1 óra alatt 20- 40 kg szalmás gabonát csépel, tisztítással kb. 20 %-kal kevesebbet. Gunst Péter és Hoffmann Tamás szerint (A magyar mezőgazdaság a XlX-XX.században (1849-1949) Bp. 1976. 62. old.: jó cséplő 60 kéve búzát, rostálással 45 kévét csépel naponta, átlagban ennél kevesebbet, mintegy 34-36 kévét számíthatunk, ami 2 kereszt. 129 SML Varászlói uradalom levéltára. Vegyes számadási iratok 1780- 1860. Kárlovics Ádám kasznár írja 1838. november 20-i jelentésében: „Hogy valamely gabonanemeknél a cséplés mutatója a próbacsépléssel meg nem egyez valóban csak egyedül a cséplőket okozhatni... a gazdasági munkáknál minden tiszt és hajdú elfoglalva lévén a cséplőkre szükséges vigyázat hiányzik.” Hasonlóról számol be Kemény Pál taszári tiszttartó is: „A mosdósi nyomtatók egy kiló árpát lopván, ennyi részükből lefoglaltatott s a nyomtatásból kiűzettek.” SMLAmemyei uradalom levéltára. Jószágkormányzói eseménynaplók 1833-1862. Tiszttartó naplója 1862/63. 130 GL 1854. 56 és 336. old. 131 S Lilley: A történelem, az ember és a gépek. Bp. 1940. 107. old. 132 Herényi Gothard Sándor im. 4. old. 133 Szn.: Új Tséplőmű kalandokkal. Nemzeti Gazda, 1817 Pest 364- 368. old. 134 Olga Beaumont és J. W. Y. Higgs im. 9. old. 135 Barbarits Lajos: A cséphadarótól a kombájnig. Bp. 1959. 6. old. 136 Szn.: Tséplőmalmok Schottlándban. Nemzeti Gazda 1815. II. 60-61. old. A szerző igen sok cséplőgépet látott Skóciában. 120 gépből 110-et ló, tízet víz hajtott. Ezeket a gépeket speciális szakemberek készítik, akik „már különböznek a molnároktól és az ácsoktól is...” A kézi csépléshez viszonyítva a cséplőrész a termés 1/20-ad része, tehát mintegy fele amennyibe kerül. L. még: Albert von Hummelauer: Die Dreschmaschine zu Magyar-Atád in Somogy. Pest 1839. 5. old. 137 A technika története (szerk.: A. A. Zvorinkin. N. I. Oszmova etc.) Bp. 1964. 129. old. 138 Science Museum of London (Inv. No. 1939-68.) 139 J. W. Oliver im. 228. old. 140 Dumtsa Sándor: Amerikai szeges cséplőgép a használatban. Mezőgazdasági Szemle, 1889. 161-262. old. 141 ifj.Sporzon Pál: A kisgazda mezőgazdasági gépei II. Bp. 1919. 15. old. 142 Hoffmann Tamás im. 174. old.. Selmeczi Kovács Attila im. 382. old., Gunst Péter-Hoffmann Tamás im. 62. old., GL 1854. 56. old. Egerváry Ferenc: Andocs község monográfiája. Kézirat 1954. 6. old. „1820-ban a cséplőnyomtatók része őszi gabonából tizenkettedik, tavaszi gabonából a tizennegyedik rész volt.” SML Memyei uradalom Levéltára. Jószágkormányzói eseménynaplók (1833-1862). Kemény Pál tiszttartó a kis termés miatt tized részért tudott csak nyomtatókat fogadni. 143 Nagyváthy János im. 122. old. 144 Csorba József im. 64. old. 145 Pécsi Kereskedelmi és Iparikamara 1882. évi jelentése. Pécs, 1883. 8-9. old. 146 SMLAmemyei uradalom levéltára, az 1835-1868. évek leltárai. Inventária, 1835-1943. 147 Olga Beaumont és J. W. Y. Higgs im. 10. old. 148 Magyar Gazda, 1843. 1337. old. 149 H. Stephens im. 362-363. old. 150 Sándor Vilmos szerint a ténylegesen elcsépelt termény 20 millióval több volt. im. 431. old. 151 Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában. Somogyi Múzeumok Közelményei szerk.: Mészáros Balázs) Kaposvár, 1983. 175. old. 152 Gunst Péter-Hoffmann Tamás im. 29. old. 153 Barbarits Lajos im. 34. old. 154 Szentiványi Béla im. 372. old. 155 Szántó Imre: Aparasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics birtokon 1711-1850. Bp. 1954. Idézi. Barbarits Lajos: Mezőgazdaságunk gépesítésének kezdetei. Mezőgazdasági Múzeum Füzetei, 5. Bp. 1958. L. még Sevin Henrik im. 216. old. 156 Nagyváthy János im. 122. old. 157 T. Mérey Klára: A Somogy megyei Hunyadi uradalom majorsági gazdálkodása a 19. század első felében. Agrártörténeti Szemle, 1970. 425. old. 158 A. v. Hummelauer im. 4. old. és 10. sz. kép 109
