Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XXIII. Jókai
1 ha megtámadott az ellenzéki újságíró, frissen három új lapott fordított ellene, azokkal ágyúztatott a meg. támadójára sarat, piszkot, rohadékot. — Nem úgy kell a fenegyerekkel bánni! Pálffy Berci is hazakerült Pestre Debrecenből s itt is folytatta a Martius 15-ikét. A kormány változás után úgy tudta, hogy a bukott kormányt pártoló hírlapnak kötelessége az ellenzékre átmenni és aztán az új kormány tetteit, eljárásait, szándékait kritizálni, botlásait megróni. Ez így szokás Angliában. No hát Hajnik Pali nagyhamar felvilágositotta róla, hogy nem vagyunk Angliában. Nem íratott dementiket a félhivatalosban, nem beszélt az államüg3’ésszel, nem hivatta össze az esküdtszéket, hanem brevi manu nyakon csípte a Martius szerkesztőjét s becsukatta a hűvösbe. Ott is hagyta . . . Elmondja aztán, hogy épen az utcán járt: nagy néptömeg tódult a múzeum felé. Nagy népgyűlés volt. Az osztrákok szónoka; Goldmark, azzal ijesztette a népet, hogy a kozák úgy hajítja el a nagy dárdáját, hogy egyszerre három embert átspékel és kegyetlenkedik. Besze János azt beszélte, hogy nem olyan félelmetes a muszka. A lengyel vezér meg akarta tudni, hogy mivel élnek és két kozák hullát felbontatott. Hát szecska volt a gyomrukban ! Jókai a népgyűlésből a rendőrfőnökhöz sietett. Ott volt a hivatala a szerviták kolostorában. Az előszobája tele volt mindenféle kinézésű emberekkel. Azokat mind a muszka fergeteg hajtotta ide. Mindannyian válogatott sztratagémákat hoztak magukkal, a kormánynak felajánlás végett. Egy esztergályos olyan buzogányt készített, amelynek szegeivel egyszerre három muszkát lehet agyonölni: kettőt oldalt, egyet szemközt. Egy tapecéros golyómentes páncélt ajánlt fel a kormánynak a honvédek számára. Egy színházdirektor (Fekete úrnak hívták) arra XXIII. JÓKAI MÓR 289 19
