Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXIII. Jókai

XXIII. JÓKAI MÓR

287

tatva. Ötöd félóra volt a mikorra végre felszabadult.

. . . Nyargalt ki a házból, de mindenből elkésett, sem függő, sem gyeplő, sem kalap, sem könyv. A hetivásár véget ért, a zsidó elment, a vendéglőbe már nem kapott ebédet, az őzet is visszavitte. Otthon aztán elmondta, hogy reggeltől délestig nem csinált egyebet, mint informátiót hallgatott, hanem már most adjanak neki valamit enni, mert mindjárt elájul.

Nem is ment többet a fiscálishoz a gróf pőrét sürgetni !

Noha Jókai nem írja kifejezetten, hogy Vácról és a váci püspökről van szó, mégis ezeket kel értenünk. A V . . . i püspök alatt föltétlenül a váci püspök neve rejlik, a három pont á c z betűket takar (Jókai c z-vel írt.) Püspökségeink közül :pedig a veszprémié és a versecié kezdődik még v betűvel, de azoknak a neve kéttagú. Azonkívül az irgalmasrendnek sem Veszprémben, sem Versecen nincsen háza.

Fráter György című történelmi regényében két váci főpap is szerepel. Az egyik Szálkán érsekprímás és kancellár. Úgy jellemzi őt, hogy derék államférfi volt, mindig arra fordult, amerre a szél fútt és szépnek találja, hogy a váci varga fiából is lehet egyházfejedelem. De azért a nemes urak a háta mögött cseszkónak híják. A másik szereplő szintén egyházfejedelem, Brodarics váci püspök. Tagja volt annak a küldöttségnek, mely János király mátkáját elhozta Krakóból.

Post equitem sedet atra cura ... A sacerdos magnus, az egyházfejedelem után a cigánypap következik. A Még egy csokrot című elbeszéléskötetben József főherceg Románó csibakéró sziklaribe (a cigánynyelv rendszabályai) című munkáját ismertetve kiterjeszkedik az egész cigánynemzetségre és bár név nélkül fölemlíti a váci születésű Pozsár Endre plébánost is: A magyarországi cigány — írja — az egész világon szétszórt cigánynépnek a törzse, az arisztokrátiája. Nemcsak nagyobb szellemi tehetségeinek számbavevése indít ez állításra, ámbár ez is elég bizo