Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története
Tanulmányok Pest megye történetéből a szocializmusban a „Legfőbb érték az ember’jelsza- vát hangoztatták, a valóság ezzel szemben az volt, hogy a közlekedésben az áruforgalom élvezett elsőbbséget, azzal a céllal, hogy biztosítsák a nehézipar működését minden körülmények között.55 Bár a feltárt iratokból ez nem derül ki egyértelműen, valószínűsíthető, hogy a katonai rendeltetésű szállítások ütemével elégedetlen hadsereg is támogatta — esetleg talán kezdeményezte is —, hogy a MÁV vegye kezébe az elővárosi vonalak forgalmát. „A BEV [MÁVBudapest Elővárosi Vasút — P. G.] vonalaira és vonalairól jelentős mennyiségű magyar-szovjet szállítmány irányul. Ezen szállítmányok időben történő továbbításához fontos érdekek fűződnek, ezért a szállítmányok futását állandóan figyelemmel kell kísérni. A BEV önállósága esetén elvesznének azok az igen jelentős előnyök, amelyek a BEV-nek a MAV-hoz való tartozása idején, 1952-től tapasztalhatók voltak. Nevezetesen a katonai szállítmányok kiszolgálása és továbbítása meggyorsult, így biztosítva volt az állandó ellenőrzés lehetősége, megszűntek az elszámolás területén mutatkozó többletmunkák, biztosítva volt a szállítmányok berakásához szükséges kocsik idejében történő kiállítása. Az 1952. évet megelőzően a BEV- vonalakon a katonai szállítmányok valósággal eltűntek, elkallódtak, igen nagy késéseket szenvedtek. Nem látjuk indokoltnak egy olyan vasút különválását a MÁV-tól, mely már korábbi különállósága idején is bebizonyította, hogy nem életképes és a katonai szállításokból reáháruló feladatokat nem tudja a követelményeknek megfelelően végrehajtani.”56 Az inkább városi, mintsem nagyvasúti jellemzőkkel bíró elővárosi vasút MÁV-hoz kerülése ellentmondásos helyzetet teremtett. A AÍAVBudapest Elővárosi Vasút ugyan igyekezett kielégíteni a főváros elővárosi közlekedésének sajátos igényeit, de mert más dimenzióban kellett működnie az állam- vasútnak, az országos nézőpont alkalmatlan volt helyi érdekek gyors felismerésére és támogatására. Valójában az államvasút nem rendelkezett semmilyen távlati céllal, koncepcióval a HEV-vonalak jövőjéről. Az ötvenes évekre leromlott az elővárosi vonalak műszaki színvonala. Mint azt az 1954. november 27-i előterjesztés a MÁV Budapesti Elővárosi Vasútról is mutatja, jelentős forgalom zajlott a szentendrei vonalon, csak 2—3 órára állt le a személyforgalom éjszakánként. A reggeli hat óra és fél nyolc közötti csúcsidőszakban egyetlen tehervona- tot sem lehetett közlekedtetni, részben a vonatok sűrű követése miatt, részben mert az egyes állomások és iparvágányok nem tudták befogadni a tehervo- natokat a személyforgalom zavarása nélkül. Reggeli csúcsidőben óránként 8 vonat járt a vonalon.57 Napi 154 személy- és 64 tehervonat közlekedését kellett megoldani úgy, hogy gyakori műszaki meghibásodások akadályozták a forgalmat. A járművek elhasználódtak az erőltetett ütemű forgalomban, az áramszolgáltatási kimaradások pedig csak további nehézségeket okoztak. A jelentés a személyszállítás körülményeiben is sok javítani valót hangsúlyozott. Általános problémának bizonyult a vonatok 55 Az átadásra vonatkozó MÁV-iratokat lásd: MÁVKI VG, 7. d. BHÉV ügyek tétel; 17/131/951. sz. ügyirat. Előterjesztés a Népgazdasági Tanácshoz. Az 1951. december 15-i irat alapján a FHÉV felszámolása és vonalainak átadása egy a Fővárosi Villamos Vasút és MÁV közötti szövetség által a FHÉV kiiktatására tett közös akcióra enged következtetni; 7261/195-1/1952. sz. ügyirat. Intézkedés a MÁV járműállagába került FHÉV járművek átcégjelzéséről, 1953. január 3.; MÁVKI VG, 7. d. BHÉV ügyek tétel; KPM I. Vasúti Főosztály, 7862/A/111/1951.8.B. sz. ügyirat. A Fővárosi Helyiérdekű Villamosvasút államosítására vonatkozó Népgazdasági Tanács-határozat forgalmi szempontból való végrehajtása; KPM I. VF GY, 42/9/1952.1. 3. o. sz. ügyirat, 1952. január 7. Somkúti MÁV vezérigazgató-helyettes rendelkezése valamennyi szakosztálynak és a Központi Hivatalnak. 56 MÁVKI VG, 7. d. BHÉV ügyek tétel, másolat a 107.514/1958.1/8.B. sz. ügyiratból. Jelentés Németh József MÁV vezérigazgató részére - A MÁV Katonai Szállítási Osztály feljegyzése az elővárosi vasutak fővárosi kezelésbe adásának kapcsán. Katonai szempontból a ráckevei HÉV-nek a tököli szovjet repülőtér, valamint a szigetszentmiklósi Csepel autógyár, a szentendrei vonalnak a már említett körvasút és a Pilis-környéki katonai alakulatok, a csepelinek pedig a nehézipar adott stratégiai jelentőséget. 57 Összehasonlításképpen, a cinkotai vonalon 18, a ráckevein 12, a csepelin pedig 19 vonat járt óránként. 169
