Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Kovács Annamária: Egy kiállítás margójára. József Attila emlékkiállítás a Dunakanyarban
Egy kiállítás margójára - József Attila emlékkiállítás a Dunakanyarban 167 Saly Noémit, a pesti kávéházak történetének szakértőjét idézve: ,A pesti kávéházakban bárki beszélgetést kezdeményezhetett a szomszédjával: a törzsvendégek, a nagyvárosi magánytól szenvedők, a frissen Budapestre került vidékiek. (...) A korabeli lakásviszonyok közepette - amikor a fűtéshez fel kellett vágni a fát, s a reggelre kihűlt szobában az újabb befűtés előtt ki kellett kotorni a hamut, az igen drága villany-, illetve gázvilágítás helyett pedig sokan még gyertyát vagy petróleumlámpát használtak odahaza - sokak számára a kávéház nyújtotta a megoldást. A csönd, a meleg emberi zsongás is vonzotta a közönséget. A törzsvendégeknek hitelük volt — igaz, a tartozást busás borravalóval illett megadni. Politikai viták és döntések, üzletkötések és hitelügyletek zajlottak. A pénztelen fiatal orvosok és ügyvédek itt tartották fogadóóráikat. A legfontosabb információk forrása is a kávéház volt. Az időtöltést sok minden segítette: újságok, képrejtvények, kézikönyvek és lexikonok, biliárd, kártya, sakk, az esti órákban pedig sok helyütt zene. A kiállítótér egy szegletét a korabeli Japán kávéház hangulatát idéző enteriőrrel rendeztük be. József Attila törzshelye ugyanis a Japán kávéház volt, amely 1895-ben nyílt meg, nevét az akkor igen kedvelt, díszes falicsempéiről kapta. A századfordulón inkább festőművészek, szobrászok törzshelye volt; ide járt többek között Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Lechner Ödön. Az 1920-as évektől egyre inkább az írók, költők, előadóművészek törzshelye lett. Gyakori vendég volt itt Molnár Ferenc, Szép Ernő, Bródy Sándor. Törzsvendégnek számított József Attila mellett Nagy Lajos,Tersánszky Józsi Jenő, Kassák Lajos. József Attila állandó sakkpartnere volt Nagy Lajos, akivel, ha az írást befejezték, máris sakkozni kezdtek. Nagyon sokszor vacsorájukon, egy tál bablevesen is megosztoztak.9 „Eveken át állandó tanyája volt az Andrássy úti Japán kávéház. Nem csoda, hiszen ismerősökkel, barátokkal és írótársakkal legcélszerűbben kávéházban találkozhatott. Meg aztán, szegénysége miatt, olyan volt mindig a lakása, valami hónapos odú, hogy ottan csak aludni lehetett. A Japánban dolgozott, költeményeit is ott írta. Nappal írt. Valamelyik ablakmelletti kis asztalhoz ült, a világosságra, és úgy írt. Akik munka közben találták, azok éppen csak üdvözölték, és máshova telepedtek le. Szervusz Attila, - így szólt az üdvözlés, mert majdnem mindenkivel tegeződött és mindenkinek Attila volt, még a pincérek is Attila úrnak szólították. (...) A kávéházban időnként egész hónalj könyvvel jelent meg. A kávéházban is olvasott, néha még olyankor is, ha másokkal ült együtt. Szóval könyvre nem sajnálta a pénzt. Nemfélt attól az állapottól, hogy másnapra esetleg egy pengője sem marad. És ha látta, hogy valamelyik barátjának nincs pénze, csak ül az asztalnál, és semmit sem rendel, felajánlotta, hogy szívesen kisegíti. ”10 A költő több alkotása is a Japán kávéházban született meg, olykor néhány óra alatt. Az. Andrássy út és Liszt Ferenc tér sarkán a Japán helyén ma könyvesbolt van, épp az írók boltja. Abban az időben lapszerkesztők, költők, művészek találkoztak itt, s maga József Attila is sokat elidőzött ebben, s minthogy az természetes volt, írt is verset a kávéház asztalánál. Itt született például a Levegőt! című költeménye is, mégpedig néhány óra alatt. Az történt ugyanis, hogy a Nyolc Órai Újságszerkesztőjének, Hevesi Andrásnak kapóra jött, hogy barátját, Atillát a Japánban találta, mert másnapra vezércikket kellett volna írnia a katasztrofálisnak tűnő közállapotokról. — Nem írnál valamit helyettem ? - kérdezte a költőt. Semmi használható gondolatom sincs! — Mennyitfizettek? - kérdezte higgadtan Attila. — Ötven pengőt, de csak neked, mert te az vagy, aki vagy! — Mikorra kell? — Estére. Este nyolcra. — Rendben! — mondta Attila, kihörpintette a kávéját, és átült egy másik asztalhoz. Félhárom volt, délután. Estére kész lett a kilencszakaszos remekmű. Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet?... ”n De nemcsak versek születtek a kávéházi asztal mellett, hanem a Szabad-ötletek jegyzékének, nagy részét is itt írta. „Egyszera Japán kávéházban akkor akadtam rá, amikor egy tiszta könyvbe - sokat nézelődve, bajuszát rágva, grimaszokat csinálva, - szorgalmasan írt valamit. Ez volt az a bizonyos általa »Szabad associatiók két ülésben«-nek címzett szomorú műve, melynek félelmetes dzsungeljében orvosa betegségének ragadozója után vadászott. Ezt az írást csak orvosok és hozzátartozók ismerik. Hogy imént említett, láthatólag roppant zaklatott állapota mellett mégis mily elmélyedve írhatta ezt Attila, abból is kitűnik, hogy velem való akkori társalgása után mindössze ennyit jegyzett fel a könyvbe:»Itt járt Laci.«”n 10 NAGY 1955.817-818,819.---------------------------------------------------------- 11 SZAKONY1 Károly kiállításmegnyitó beszédéből; elhangzott Leányfalun, 2005. ápr. 30-án. 8 SALY 12 BÁNYAI 1943. 252. Idézi Stoll Béla a Szabad ötletek jegyzékéhez írt 9 SZENTES - HARGITTAY 1998.233-234. jegyzetekben, JÓZSEF 1993. 86.
