Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)
komoly közéleti szerepléseket. 170 1889 júniusában első, majd 1890 márciusában második jogtudományi szigorlatát teszi le. 1890. szeptember 28-án Pulszkynál, Zsögödnél, Antalnál kerül sor tételes szigorlatára. 171 A nyolcvanas évek vége felé az egyetem életében „az igazi prímet már a jogászgyermekek húzzák", akik nem riadnak vissza a nagy- és kispolitika űzésétől sem. Ekkor alapítják az Egyetemi Lapokat, melynek létrejöttében komoly szerepet játszott Jászi Viktor is, aki a lap lelke, motorja és főmunkatársa lett. A lap első száma 1888. február 5-én jelent meg, s felelős szerkesztője Jeszenszky Béla volt. 172 Már az első számban szót emel Jászi Viktor az olvasókör radikalizálásáért. A február 15-i számban Viktor beszámolóját olvashatjuk Pulszky Ágost akadémiai székfoglalójáról. 173 A jog- és állambölcselet feladatait mélyrehatóan méltatja az ifjú egyetemista, aki igaz szívből hisz a nagy „forradalom korszakában", mely a gondolatvilágot is behálózta. 174 Következő cikkében 175 - az egyébként tornából nem éppen kimagasló Viktor - „az ülő és folyton ülő" diákéletet veszi célpontul és szót emel az elsanyargatott, összeesett testért, harcol a külön tornacsarnokért. 1888. március 5-én komoly pártharcok kezdődnek az ellenzék és a középpárt között, ekkor tiltják ki határozatban a Magyar Állam napilapot az olvasókör terméből. Tíz nappal később ismét Jászi Viktor az, aki a „márciusi eszméket, a népszabadság örök eszméit" dicsőítve síkraszáll a „setétség szelleme" ellen. 176 Március 15-i beszédét teljes terjedelmében közli az Egyetemi Lapok. 177 A Vigadó különtermében rendezett ünnepélyen Jókai Mór olvasta fel ünnepi beszédét, majd az ifjúság a Petőfi térre vonult. Itt a Dalárda énekelt, majd az egyetemi ifjúság nevében Jászi Viktor koszorúzta meg a halhatatlan költő szobrát. Ezt követte Jászi Viktor beszéde. Az esti banketten, melyen természetesen Viktor is részt vett, a vendégek közt ott találhattuk Degré Alajost, Irányi Dánielt, Jókai Mórt és Pálffy Albertet. 1888 áprilisában 178 az egyetemi ifjúság egy része bizalmas körben Jászi Viktort kandidálta a jövő évi olvasóköri elnökségre. Ez alkalommal alakult meg a Jászi-párt és ekkortájt jelenik meg Jászi Viktor cikke 179 a technikusok elszakadásáról is. Áprilisban jelölik Jászit hivatalosan. „Jászi jelleme, tehetségei, egész egyénisége annak tanúbizonyságai, hogy az egyetemi ifjúság jól választott, népszerűsége pedig és a lelkesedés, mellyel a jelölés megtörtént, biztos záloga annak, hogy nagy többséggel fog megválasztatni." Igaz, ekkor egyre inkább hallani, hogy az egyetemi ifjúság Degré Miklós nevét kiáltozza. 180 A szeptember 14-i közgyűlésen a Jászi-párt embereit választották meg az orvosok és bölcsészek, viszont a jogászoknál a Degré-párt győzött. A pártok egyenlő esélyét megbontották a technikusok, akik választási csalást követhettek el. 17-én tizenhat szavazattal tizennégy ellenében Degré Miklóst választják elnökké. A korabeli tudósítások szerint a Degré-párt előrenyomtatott 178 „Turisták" (Oszkár és Viktor) lapokkal szavazott. 181 Szeptember 26-án zajos ülésen a Tudományegyetem Műegyetemi Olvasókörének bizottsági tagjai és az érdeklődők „egymásnak estek", ezért az ülést feloszlatták. Október 4-én Jászi Viktor felszólalásában az újraegyesítést követeli. A szenvedélyes, zajos gyűlések tovább folytatódnak Degré elnöklete alatt, s Horthy Jenő állandó közbeszólásaival. О az, aki Jászi Viktor helyett mondja Deák Ferenc sírjánál az 1888-as emlékbeszédet. Jászi Viktor még egy ideig benne van az egyetemi becsületbizottságban, viszont az olvasóköri közgyűlés bizottságának tagjai közt 1889 januárjában már nem találjuk ott. A közönség egyre gyérül. Ez időben Jászi Viktor valószínűleg már csak álneveken publikált cikkekkel látja el az Egyetemi Lapokat, melynek ez időtájt már nem főmunkatársa. 182 1892-től viszont Hindy Attila az Egyetemi Kör elnöke, akiről Jászi Oszkár is megemlékezett emlékirataiban. Az egyetem sikeres befejezése után Jászi Viktor gróf Nádasdy Tamás nevelőjeként Nádasladányba került. Közben ügyvédi vizsgát tett, majd visszatért szülővárosába, ahol bírósági aljegyzőként tevékenykedett. A nádasladányi magányt hosszan, nehezen viselte; hiányzott neki a közéleti tevékenység. A nagykárolyi lapok már egyetemi évei alatt is büszkén emlegették a Budapestre került jogászhallgatót. A Nagykároly és Vidéke teljes terjedelmében közli Jászi Viktor lángoló és szenvedélyes emlékbeszédét, melyet Deák Ferencz
