Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)
Az igazi kirándulás (Oszkár és Viktor) mauzóleumánál tartott 1887. november l-jén. 184 Neve gyakran fordul elő különböző jótékonysági rendezvényekkel kapcsolatban, ahol szervezőként, rendezőként, vagy támogatóként szerepel. 185 A táncmulatságokat, a régi kaszinó báljait, a teaesteket stb. a nagykárolyi nőegylet, az árvaház, a női ipariskola, vagy a Kölcsey-szobor alap javára rendezték. 186 1892 nyarától ismét Nagykárolyban él Viktor, ekkor válik vezető egyéniségévé a nagykárolyi „Ev. ref. Segélyegyletnek", tagja a Polgári Olvasókörnek, az Irodalmi Körnek. Ingyenes felolvasásokat, előadásokat szervez. 187 Majd minden jótékonysági rendezvényen felülfizet, a helyileg támogatott kiadványok első előfizetői közt mindig ott találjuk a járásbírósági aljegyző nevét. 188 Sűrűn publikál a Nagykároly és Vidéke című lapban. Jázon álnéven jelenik meg cikke a „nagyok legnagyobbikáról", Széchenyiről, melyben különbséget tesz a nemzeti és divatos nemzetieskedés között, sürgetve a tervszerű magyar politikát, rámutatva, hogy „a nemzetet magyarrá és egyben európaivá kell tenni." Másik - szintén Jázon néven írott: A vármegyeházban plamflettjében a múlt dicső építményét gúnyolja. 190 1894-ben kinevezik a „Kecskeméti Ev. Ref. Jogakadémia" tanárává. 191 Jászi Viktor nagykárolyi búcsúlakomáján a régi kaszinó éttermében, az ötven főből álló társaság legnagyobb részét „lateinerek" képezték. 192 „Képviselve volt a vármegye, a pénzügyigazgatóság, az ügyvédi kar, a város aranyifjúsága, s még három fiatal férjt is láttunk ellátva a papucsjelvényű engedéllyel és kulccsal. A felköszöntők sorát Illyásevits Elek királyi járásbíró nyitotta meg, éltetvén az ünnepeltet, majd Nagy László alispán szólt a jeles búcsúzóhoz. Jászi Viktor meghallgatta, s megköszönte beszédeiket. Ezúton Schönburg Jenő a jóbarát mintaképéről szólt, de Ilosvay Bálint, mint jó iskolatársat éltette. Majd dr. Kovács Jenő szólalt fel. Jelen volt Kisfaludy főkapitány is. Lapunk szerkesztője Jázont köszöntötte... Víg poharazás és Oláh Feri zenéje mellett éjfélig maradtak együtt, voltak akik megvárták míg a gőzfürdőt megnyitották, s a belső gőzt külső gőzzel igyekeztek elkurgatni." Jászi Viktor ugyan elköltözik Kecskemétre, de pár hónap múlva már ismét hazalátogat, ott van a Szatmármegyei Közlöny bankettjén és a szeretetreméltó háziasszonyt élteti. Visszajön Rozmanits Timót búcsúztatására is, akit 1894-ben Kolozsvárra helyeznek. 193 Pár évvel később Debreczeni István polgármestert élteti távozása alkalmából, nagy derültséget és hatást keltő „toasztjával". Továbbra is támogató tagja a Siket-némákat Gyámolító Debreczeni Egyesületnek. 194 A helybeli lapok mindig beszámolnak későbbi életpályájáról, sikeres előadásairól, írásairól 195 , sőt gyakorta közlik fontos hírként, hogy mikor érkezik Jászi Viktor az ünnepekre a szülői házba. 196 Szülővárosában több alkalommal tart előadást a választójogról, 1909 decemberében pedig a Kölcsey Egyesület meghívására felolvasást tart a feminizmusról. 197 Szabadelőadását a Kölcsey Egyesület Évkönyve (1907-1910) is közli. 198 1893 őszén öten pályázták meg a kecskeméti közjog-politikai tanszéket „egyhangúlag Jászi Viktor választatott meg azon kikötéssel, hogy a miniszteri rendelet értelmében az egyetemi magántanári képesítést egy év alatt köteles megszerezni." 199 Magántanári kinevezését viszont csak 1898 tavaszán szerzi meg. Munkáját Timon Ákos és Lechner Ágoston bírálja. 200 „Éles elméjét, erős logikáját és előkelő előadói képességét" dicsérik. Kinevezése alkalmából a Nagykároly és Vidéke is büszkén emlékezik meg az egykori nagykárolyi diákról. 201 О volt az első egyetemi magántanár, akit munkájának kiválósága alapján „a különben mindenkire kötelező kollokvium alól való felmentéssel 202 habilitáltak docenssé". 1893 őszén a Dunamelléki Református Egyházkerület közjog-politika katedráját Jászi Viktorral töltötte be. 203 Kecskeméti évei alatt írja tudományos munkáját, mely egyben habilitációs dolgozata is. 204 Aktualitásánál fogva Thegze Gyula az egyik legfontosabb Jászi műnek tartja. Jászi fejtegetéseit részletesen tárgyalja, ismerteti a Huszadik Században, illetve a különlenyomatként is megjelent Jászi Viktor emlékezete című 32 oldalas munkájában. 1897. szeptember 6-án jelenik meg a Budapesti Naplóban Jászi Viktor A magyar horvát közjog című tanulmánya. Fiume problémájáról ír a Huszadik Század 1900-as évfolyamának I. kötetében. Thegze Gyula idézett művében szintén bőven ismerteti Jászi 179
