Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

1320 között említik.

270 „A püspök all. századtól a megyei keretektől függetlenül szentendrei udvarháza körül hozta létre azt az esperességet, amely kiterjedt Esztergom vármegye déli felére is (kivéve Esztergom városát), valamint Komárom megye keleti és Fejér vármegye északi sávjára. Miután pedig a püspök szentendrei uradalmát 1318-ban átadta a királynak a Visegrád várhoz való csatolás végett, a veszprémi káptalanban székelő szentendrei főesperes Budáról nevezte magát (1323 után). "

271 A szentendrei főesperesség területe csekély eltérésekkel azonos all. századi Visegrád megyének a Duna jobb partjára eső részével. Elképzelhető, hogy a későbbi szentendrei főesperesség első székhelye Visegrádon volt."

72 A pápai tizedjegyzékek (1332-1337) alapján a budai főesperességből a Pilis megyei és délen a Dunántúlra átnyúló Pest megyei részen a következő egyházakat ismerjük: Pest megyeiek: Berki, Bot, Csőt, Diód, Érd, Horhi, Kelenföld, Tétény, Torbágy. Pilis megyeiek: Budavár (Szűz Mária, Sz. Magdolna) és Váralja, Dömös, Gercse, Jenő, Kalász, Keszi, Margitsziget (Szent Mihály), Óbuda, Örs, Perbál, Sasad, Szentendre, Szentpéter, (Sziget-) Monostor, Telki, Zsámbék. A budai főesperesség tizedjegyzéke nagyon hiányos, mert a nagy egyházak falvainak plébánosai helyett az egyházfők fizettek, s így nem szerepelnek a jegyzékben.

273 Igen sajátosan alakult ezen belül a Csepel-sziget (Nagysziget) helyzete. A Csepel-sziget, mint általában Esztergomtól Dunaföldvárig minden dunai sziget, a veszprémi püspökség szentendrei esperességébe tartozott. A sziget először 1148-ban fordul elő. Csepel-sziget ispánjának első említése 1259-ből, a sziget comitatus-kénX megnevezve 1272-ből ismert. A szigeten lévő királyi egyházak plébánosai a többi királyi egyház példájára, kiváltságot követeltek maguknak, és megtagadták a veszprémi püspöknek járó dézsma fizetését. (Pl. 1211-ben a Szent Ábrahám monostor).

214 A királyi tulajdonban lévő szigeti plébániák az esztergomi érsek alá tartoztak. A 14. század első felében a pápai tizedjegyzékbe öt plébániát vettek fel a szigeten: Lórév, Szentmárton, Szentmihály, Szentmiklós és Tököl?

15 Az esztergomi főegyházmegyei Szent István 1001-ben alapította. Főesperességeibe egy 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján többek között beletartozott a nógrádi és a honti főesperesség.

276 A honti (más néven Szent Eusztach) főesperesség a Szent István kori Hont vármegye területén, nagyobb részt az Ipoly völgyében jött létre. 1156-ban már feltűnik írott forrásokban. Területének déli része esik a mai Pest megyébe, nyugat-délnyugat felől érinti a mai Vámosmikolát, Nagybörzsönyt, Ságot (2.) s meredeken dél felé Szobig nyúlik.

277 270 Györffy 1998. 696-697. 271 Györffy 1998. 584-585. 272 Zsoldos 1998.16-17. 273 Györffy 1998. 584-585., 592-593. 274 Györffy 1973. 319. 275 Györffy 1998.191., 193. 276 Györffy 1987/b. 149-150., Kristó 1988. 331-332. 277 Györffy 1987/b. 156., 171-172., Kristó 1988. 374-376., 198