Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

az általa fentartott tanszékeken a tanári fizetéseket is feljavítani, mi a más két fentartóra is hasonló terhet róna). S mind a mellett az akadémia fenmaradása attól függ: megnyerie a kötelező doctoratus eltörlése esetén, a képesítő államvizsgálatok tartásának jogát? — így most e kérdés hajszálán függ az akadémia léte és nem léte. — Az eshetőségek s azok következményei voltak a megbeszélések s eszmecserék tárgya ez alkalommal is). Estére Gáli Ferencz törvényszéki elnök úrhoz voltunk vacsorára hivatalosak. Válogatott szép társaság ült a gazdag asztalkörül, s ámbár a felköszöntések itt sem hiányoztak, a vacsora nem múlhatott nagyobb ünnepélyesebb mozzanat nélkül. 10 óra felé a jogakadémia és gymnasium ifjúsága hozott fáklyás zenét, s üdvözölt karénekekkel s szónoklattal. Az éneket Mikó László, az egyház orgonista kántora vezette, a szónok pedig Katona Ernő VIII. gymnaz. oszt. ifja volt, a délelőtti koszorút nyújtó leányka testvér bátyja igazán ügyes, tartalmilag s előadásával feltűnt. Szónoklattal az üdvözletre, a nyitott ablakból adott válaszom után — még egy karének az ifjúságtól — aztán a magyar zenekar (czigánybanda) a Rákóczy lelkesítő hangjait zendítve rá, az összegyűlt sokaság, a tisztelgő ifjúsággal, szép rendben szétoszolt. — A mi társaságunk még együtt maradt, a minden szépben és jóban, testi és szellemi képességek s ügyességekben kiváló Dr. Szeley József szabály szép dallal, s remek zongora s hegedű játékával gyönyörködtetett- s így fejeztük be az első inkább csak ünnepélyeknek mint munkának szentelt napját a látogatásnak... Másnap, május 1. én az elemi iskolák látogatása volt kitűzve. Kecskemét elemi iskolái községiek levén, itt csak a hitoktatás vizsgálatára kelle szorítkoznom. Az iskolák kis népe csak т.е. egyharmad részben levén református, a talán ötvenet felülmúló osztályokból a református gyermekek, a vallástanra összesen osztályban vannak összevonva a minek keresztülvitelét könnyíti az is, hogy a felekezetek városrészenként vannak sűrűbben csoportosulva s a központban levő vegyes iskolákon kívül a külvárosiak túlnyomólag egyik vagy másik felekezetbeliek. A tanítók természetesen az iskolák községiekké egyesítésekor a református iskolákkal átvett ref. osztály tanítók, kik részint a magok osztálybeli, részint a kath. tanítók osztályaiból hozzájok csatolt, ref. növendékeknek tanítják a vallást. Kezdettük az I. kerületi iskolában. Nagy, tágas termekkel, széles folyosóval, emelkedett helyen, újon épített díszes községi iskola egyik szárnyában fiú-, a másikban leány osztályok már az utczáról külön feljárattal. Református iskoláink, a külső (elhelyzés, felszerelés) berendezés tekintetében nagyot nyertek a községegyesítés által. Nyertek, de a vallásoktatás belértéke tekintetében, más kérdés. Az egyház felügylete s fegyelmi hatósága alatt állott tanítók most községiekké lettek, de a vallástanítást illetőleg felekezetiek maradtak. Kétlaki állapotba jutottak, két felé felelősek, két felé kötelezettek — s a kettő közt egyikhez sem érzik magokat tartozni, igazában s mint az alábbiakból világosan kitűnik, ennek a vallástanításra való hátrányos befolyása nem maradt el. A községi tanítókon kívül van rendes (és csak 2 vallástanító papi egyén, A Fördös László — ennek az osztályaisokkal felülmúlják a községi tanítókéi közül a legtöbbet. — De menjünk sorba! Az I. fiú osztály 55 — és а П. a és b., fiúosztály 68 összesen 123 növendékkel — egy tanító alatt van összefoglalva. Igaz, hogy ez alsó kezdő osztályokban a vallásoktatás felette kevésre terjed, de ennyi gyermeket egybe foglalni még is képtelenség! A tanító, kire ezek bízva vannak, Molnár Imre, végzett theológus, elég ügyes fiatal ember, de feladatának megfelelni nem képes. Feltűnt az éneklésben a túlságos gyors tempómintegy reactioként a rendesen szokott túlságosan vontatott s elnyújtott éneklés ellen.- A gyermekek a kevésből elég értelmesen felelgetnek; de nagyon hallkan alig hallhatólag. A rossz szokásokat kezdetben, az alsó osztályokban szokták meggyökerecztetni — nem hogy kiirtanák! — A

III. fiú osztály 64 növendékkel. Tormási Sándor bajai oklevelesvezetése alatt. Elég érzelmes, legalább nem túlságosan magoló, gépies. Az éneklés itt is gyorsabb a kelleténél, bár nem annyira mint az elsőben. A IV. fiú osztály a különböző iskolák növendékeiből van itt összegyűjtve, összesen 71 fiú. Tanítója, az előbbi felekezetié, most községi tanítók érdemes Nesztora, s tanító testület 432