Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Kerényi Ferenc: Egy népszínmű tanulságaiból (Abonyi Lajos és A betyár kendője)
398 Helyíajta összes л bérlet hallandó s napi előre napiéi- eladva iibxon; hely szabad szabad eladva adásra I. rangú páholy 40 36 1 1 — 3 2 IL rangú páholy 14 7 4 — — 3 iö 1 3 Földszint.. •.;••'• &50ßiis ге-fêJèïo fqaras« ... i 2.5, Bîîosstfr : э • ш '250 . 76 II. emelet Ю0 — — — — 100 39 Karzat 600 пкчШ À ляайШ ßtfc — — 600 471 Katonai jegy 50 ijiosßi — HVBOJ — 50 21 A páholyokat egységesen négyszemélyesnek számolva, az 1672 fő befogadóképességű nézőtéren 1306-an foglaltak helyet (78,1 %-os látogatottság). A bemutató 801 forint 80 krajcáros bevétele a jobbak közül való, s a következő előadásokon sem csökkent számottevően. A premieren a szerzőis meghajolt a függöny előtt; elégedetten rögzíthette, hogy a színészek szeretik szerepeiket, ami némileg megvigasztalta a vegyes kritikák lehangolta szerzőt» 3 ? Abonyi Pestről Bécsbe utazott, hogy megnézze az ottani világkiállítást. így tett egyébként közönségének egy része is, akik a második* szeptember 28-i, vasárnapi előadásra kivált sokan sereglettek (927 forint 40 krajcár-bevétel). A \ksarnapi Újság másnap ezt jelentette ki róluk; ,,.. „tegnap roppant közönség nézte a »Betyár kendője« előadását. Minden hely ki volt adva, s este egész csapatok álltak a színház körül, panaszkodva, hogy nem kaptakjegyet. A közönség nagy része vidéki, a kik részint a kiállításról jöttek, részint oda utaznak." A szerző — a fennálló honoráriumgyakorlat szerint — aZ 1—3. előadáson a bruttó bevétel Чз-át, a továbbiakban 10%-át kapta. 36 E < Abonyi Lajos nem adta fel vidéki életmódját a színpadi és általában az írói siker kedvéért. További hat népszínművének láthatta még ősbemutatóját, 37 amelyekben a dramaturgiai problémák változatlanul megmaradtak, de A betyár kendője dráma- és színháztörténeti pillanata, a népdrámalehetősége elmúlt. Nem kedvezett a színház világától távol élő Abonyinak a dramaturgiai műhelymunka hiánya sem. „... én a jelen francziás igazgatóságunkban nem bízom, hogy színrehozhassuk..." — írta Feleki Miklós Paulay Ede direktorsága alatt, 1879-ben, már a Népszínház megnyitása után a Panna asszony leánya felújításáról. 38 írhatta volna általánosabb érvénnyel is: hiszen a Népszínház megnyitása után már jószerével esély sem volt arra, hogy létrejöjjön az a munkakapcsolat, amely № Szigligeti örökségének folytatásaként, Paulay Ede igazgatói-dramaturgi-rendezői munkássága révén a Nemzeti Színházban — a kor legjelentősebb színpadi szerzőit másfél évtizeden át folyamatosan támogatta, Csiky Gergelytől Jókai Móron, Dóczi Lajoson és sokakon át a pályakezdő Herczeg Ferencig. A korábbi törekvéseknek Abonyi színpadi életútján talán már csak egy villanása észlelhető, a millennium táján a régi barátnak, Ágai Adolfnak tett utalás: „Egy társadalmi színmű sceneriája már készen is van: »A schwarzgelbek«." 39 A betyár kendőjének azonban a magyar drámatörténetben — Szigligeti Ede utolsó, mintát adó népszínműveihez hasonlóan -r- nem volt folytatása, 40 mint ahogyan az Abonyi-életműben sem kötötte össze szál a népdráma kísérletét a társadalmi színmű meg nem valósult, utolsó tervével. ián • .. . - .
