Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Kerényi Ferenc: Egy népszínmű tanulságaiból (Abonyi Lajos és A betyár kendője)
JEGYZETEK 1 Mit köszönhetek én Jókainak? = Fővárosi Lapok 1894. január 6. 2 OSZK Kt. Quart. Hung. 1283. 3 Az önéletírás: OSZK Kt. An. Lit. 39. Innen közölte GYÖRE János, 1914. 36—39. 4 Legteljesebb összefoglalását 1. BODOLAY C-éza, 1963. 5 OSZK Kt. Quart. Hung. 32В. 6 SCHÖPFLIN Aladár (szerk.) é, n. I. 21. 8 á.a. (ÁGAI Adolf), 1873.; LÁNG Menyhért, 1896. 9 Pest 1846. I. 379-380. 10 Hölgyfutár 1858. július 1—29. (25 folytatásban). ... 11 Idézi KÉKY Lajos, 1933. 171. 12 Uo. 175. 13 A Feleki-levelek: OSZK Kt. Fond 1/53. Abonyi két Válaszlevele: Fond 1/6; 14 Abonyi Lajos levele Feleki Miklóshoz, 1873. február 16. i. h. A népszínmű kelléktárát (népünnepély, dal, tánc, babonák, előítéletek, nemzeti viselet stb.) már az esztétika szintjén igazolja NÉVY László, 1873: 78^-79. 15 Szigligeti elméleti munkában is felvette a vita fonalát, hűnek maradva a reformkor liberális népfogalmához. SZIGLIGETI Ede, 1874. 431-436. és 508-521. 16 GYÖRE János, 1914.; SCHWARZ Hajnalka, 1917. 17 A Vasárnapi Újság 1896. március 8-i számában. 18 OSZK Színháztörténeti Tár, Drámabírálói ítéletek 1868—1881. h j , 19 Abonyi Lajos levelei E. Kovács Gyulának: OSZK Kt. Levelestár; E. Kovács Gyula levelei Abonyi Lajoshoz: OSZK Kt. Fond 1/92. 20 SZÁSZ Károly, é. n. 11. 21 Feleki — színésztársai egy csoportjával — maga is távozni akart a színháztól és csak minisztériumi egyeztetés után maradt. Ennek hátterére 1. MOLNÁR György, 1881. 450—451. -, 22 Az István téri Színházra 1. ALPÁR Ágnes, 1986. — Nem állapítható meg, Abonyi konkrét személyre gondolte: ekkor Bényeiné Harmath Emma vagy Káldyné Dékány Teréz jöhetett számításba. 23 OSZK Kt. Fond 1/246. 24 Ezúton köszönöm meg Gerold Lászlónak, Szabadka színháztörténész-monográfusának szíves segítségét, amelynek révén a budapesti közgyűjtemények rendkívül hiányos délvidéki adatait kiegészíthettem. 25 OSZK Színháztörténeti Tár, 1956/13 469. 26 OSZK Színháztörténeti Tár, Titkári jelentések a próbákról 1872—74, illetve: Jelmezleírások és leltáraik 1870-1876. V; 27 A Blahánét Zsófi szerepében megörökítő műtermi fotók: OSZK Színháztörténeti Tár, KA 4002/31—33,-123 (az egyik színezett). Valamennyi felvétel erről a jelmezről készült. 28 1873. szeptember 28. 29 Fővárosi Lapok 1873. szeptember 26.; Reform 1873. szeptember 26. B. K. I. (= B. Kaas Ivor); Figyelő 1873. szeptember 28. = jel alatt; Magyarország és a Nagyvilág 1873. szeptember 28. Nemo; Színpad 1873. szeptember 29. 30 E. Kovács Gyula már 1872. április 18-i levelében utal erre: „A csaplárleányra magam szeretnék egy leányt egy gyönyörű színésznőt mondva készíteni. Hogy csattanna ki az ajka, lobogna fekete két szeme a sűrű, hosszú selyem pillák közül..." 31 Az utóbbi helyen 1876. november 11-én játszották először, miután a Várszínházban 1875. október 6-án (a 17. előadással) A betyár kendője volt az utolsó népszínmű. A népszínházi 50. előadás: 1896. március. 32 OSZK Színháztörténeti Tár, N. Sz. В 140 és 140/1. 33 Kéziratos bejegyzése a Magyar Színházi Intézet könyvtárának 8949. raktári jelzetű példányán. A betyár kendőjéről itt rögzített megállapítások szó szerinti átvétele: A magyar dráma története. 1939. Bp. 209—210. 34 OSZK Színháztörténeti Tár. 35 Levele E. Kovács Gyulához, 1873. október 10., i. h. 36 OSZK Színháztörténeti Tár, Színdarabok szerinti bevételi napló 1873—1877. 37 Panna asszony leánya (Nemzeti Színház, 1875. április 16.), Ambruzs bácsi (Népszínház, 1878. március 1.), Magduska öröksége (Népszínház, 1888. október 27.), A siroki románc (Népszínház, 1891. november 14.), A leányasszony (Népszínház, 1893. január 28.), Férfi sorsa az asszony (Népszínház, 1897. április 30.). 38 Levele Abonyi Lajoshoz, 1879. május 16., i. h. 39 Idézi SCHWARZ Hajnalka, 1917. 19. 40 Ágai Adolfnak panaszolta 1897-ben: „Mikor népszínműírók írnak, engem még csak föl sem említenek. Nagyon elvették a kedvemet." L. SCHWARZ Hajnalka, 1917. 18.
