Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Petőfi családja
Petőfi szülőháza (Jókai Mór rajza) mond ellent annak, hogy Ludovikával együtt vettek részt, ahogyan a leányzó három hónap múlva Quirinyi Györgyne Hruz Eszter lányának is egyik keresztanyja s komapárja Fekete János jegyző. 12 A paszitát, azaz keresztelési tort általában 7—8 napra szokták tartani, amikor az anya elhagyta a szülőágyat s egyben „egyházkelésen" megjelent első alkalommal a templomban. Petőfi megkeresztelése után négy nappal, január 5-én vasárnap vagy azt követő vízkereszt napján kerülhetett erre sor, melyen későbbi tanúvallomások szerint a keresztszülőkön kívül megjelentek a helységből meghívott világi, egyházi személyek: Baros József kántortanító feleségestül, Fekete János jegyző, a baráti körből Dinga János vendéglős, Anna és Sámuel testvére, Kiss András szappanosmester, sógora első feleségéről Dinga Sámuelnek. Természetesen mind kiskőrösiek a soltvadkerti és izsáki keresztszülőkön kívül. Petőfi saját kezűleg is megörökítette a pápai kollégium Képző Társaságában tartott Székfoglaló beszéd (bírálói fellépéskor) с írásában: ,,anyám gyakran említé, hogy keresztelőm tora alkalmával születésem helyének koszorús múzsafia, a rektor, olly cikornyás beszéddel idvezlé..." (kiemelés tőlem, J. L.). 13 A születési helyről két évtizede úgy nyilatkoztunk, hogy még mindig nyitott kérdés. Újabb perdöntő bizonyíték valószínűleg soha nem kerül elő, de maga a keresztelési torra, a születés helyére utalás elég perdöntőén Kiskőrös mellett szól. Petőfi István által említett családi Biblia, melybe atyja feljegyezte bátyja születését, aligha kerül elő valaha. A sokat idézett keresztelési anyakönyvet azonosnak kell tekintenünk a születésivel annyiban, hogy kiskőrösi szülöttnek kell elfogadnunk, különben a parókián kívüli helység feljegyzésre került volna. A selmeci lyceum anyakönyvében — ellenőrzésünk szerint — Petőfi 36 osztálytársa mindegyikének születési helye azonos a keresztelési anyakönyvivel. Petőfinél ne fogadnánk el Kiskőröst annak? Első alkalommal 1838-ban, amikor a Nemes Magyar Társaság nyilvános törvényeit Selmecen Petőfi aláírta, annak 9. pontja kötelezte volna — 138
