Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Petőfi családja
születési helye beírására, de helyette „Szabad Szálas K. Kuns." olvasható. 14 Fekete Sándor véleménye szerint itt tette az első kísérletet arra, hogy kiskun szülöttnek tüntesse fel magát. Olyan kompromisszumos megoldást nem tételezhetünk fel, hogy a szülők csak később fedték volna fel fiuk előtt, hogy Kiskunfélegyházán született, s ennek következménye lenne a Szülőföldem és a Kiskunság с verse, A Kis-Kunokhoz szóló felhívás, mely mindhárom 1848. június elején, a követválasztás előtt keletkezett. Véleményünk szerint Petőfi mindenkor tudatában volt kiskőrösi születésének, a Kiskunságot eszmei szülőföldjének tekinthette, ahol csecsemőkorától felnevekedett. Dinga Sámuel egyidőben költözött Petrovits Istvánnal az Alföldre. Előbb Abonyban székálló, utána Izsákon bérlő. Nővére Anna Tótgyörkön született 1792-ben. Első férje Csernok Márton mészáros. Izsákon 1813-tól székbérlő, 1819-ben bekövetkezett elhunytáig. Özvegye még ezen év decemberében férjhez ment Kovácsay Ferenc mészáros, soltvadkerti székbérlőhöz. 15 A Kovácsay család az 1770-es években vert gyökeret Kecskeméten. A század végén Kovácsay Mihály családostul elköltözött Kiskőrösre. Innen származtak el gyermekeik, Ferenc Soltvadkertre, a másik fiú Tetétlenre. A két mészáros: Petrovits és Kovácsay feleségeik barátnői kapcsolatán túl is gyakrabban érintkezhetett egymással. Petrovitsék még ebben az évben visszaadták a komaságot Soltvadkerten. 16 Dinga János kiskőrösi vendéglős testvére Annának és Sámuelnek. Felesége Fekete Anna barátnője Hruz Máriának. Petrovitsékat többször kisegítik kölcsönökkel. A szülőhely vitában tanúvallomását tesz, igazolja a Petrovits családdal fennállt szoros kapcsolatot. Két fiuk 1838—42 között Sárszentlőrincen a kisgimnáziumban tanult, ahol előtte néhány éve Haágh és Lehr tanítványa volt Petőfi is. 17 Maga Dinga János is Pilis mezővárosban járt „oskolába s Nóvák nótáriusnál kosztolt". 18 Dinga Sámuelnek a megyéhez saját kézzel írt beadványa iskolázott voltáról tanúskodik. Wiczián János egyik fia, Pál a város törvénybírája s tekintélyes polgára, Petrovitsék keresztfia. 19 A Petrovits házaspár társadalmi megbecsülése tehát a komák megválasztásában és a paszitán részt vett vendégek személyében is megmutatkozott. VIII. Egy törzs másik ága A kecskeméti Hruz leszármazók még a XIX. század vége felé is tudták, hogy családjuk a Felvidékről került az Alföldre. Petőfi édesanyja családjának tudatában élt a hagyomány, hogy Turóc megyéből, Liesnóról származtak. 1 A kecskeméti Hruz család Alföldre településének első állomása Kiskőrös volt. Itt tűnt fel a minden bizonnyal Liesnón, 1693-ban született Hruz Mihály lakatos. Inas- és vándoréveit letöltve Kiskőrösön telepedett le. 1728-ban nősült, feleségül vette Wiczián Dorottyát, Wiczián István és Janecskay Anna lányát. A házasságkötési anyakönyv bejegyzése bármilyen szűkszavú, mégis arra enged következtetni, hogy Hruz Mihály Kiskőrösön már tekintélynek örvendhetett. A „honestus juvenis Generosus" megtisztelő jelző nem csupán annak szólt, hogy nemes Wiczián István lányát vette feleségül. 2 Wiczián István atyja a nemességét 1714-ben kapta, akkor hosszabb ideje Nagyorosziban, Nógrád megyében lakott. Nemességét inkább vásárolhatta, ami jobb módjára vall. Öt fia közül István és Mátyás 1715 után Kiskőrösre költözött, 1734-ben még ott laktak. Vejével együtt Wiczián István Kecskemétre tette át lakását, a szörnyű pestisjárvány 1739-ben elragadta, felesége pedig 1751-ben halt meg. 3 Hruz Mihály a pestisjárvány után, a lakatos mesterember hiányra való tekintettel 139
