Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Miklós Zsuzsa: Középkori épület és kőbánya a nagymarosi Malom-völgyben
MIKLÓS ZSUZSA (MTA Régészeti Intézete, Budapest): KÖZÉPKORI ÉPÜLET ÉS KŐBÁNYA A NAGYMAROSI MALOMVÖLGYBEN A környék középkori emlékeivel egyetemi szakdolgozatom készítésekor 1 kezdtem foglalkozni. Később Magyarország Régészeti Topográfiája Pest megyei 2. kötetének (egykori szobi és váci járás) előmunkálatai során nyílt lehetőségem több ásatásra is. 2 Ezek közül most a Malomvölgyi-patak völgyében található, a XVII— XVIII. században Hév víz, Hév Kut Rudera elnevezésű lelőhely ásatásainak eredményeit ismertetem. Ennek és a völgy néhány más lelőhelyének iparrégészeti vonatkozása is van. A Malomvölgyi-patak a D-Börzsönyben, É—D-i irányban folyik. Kóspallagtól ÉNy-ra, a Ló-hegynél ered, s Zebegénynél torkollik a Dunába. Kóspallag feletti szakaszát Ló-hegyi-pataknak nevezik. Kóspallagtól D-re, a Korompa-patak torkolatáig Kishanta-patak a neve. utalva a középkori Hanta falura. Ettől a ponttól D-re nevezik Malomvölgyi-pataknak. A XVIII. századi térképeken a Korompa-patak környékén az itt levő középkori várra utaló Toronyi-patak elnevezést alkalmazták. A patak délebbi szakaszát pedig Almás Patakának jelölték (a középkori Almás falu a mai Zebegény területén feküdt). E patak völgye Kisinóctól D-re kissé kiszélesedik, s többnyire alacsony, enyhe lejtésű, településre alkalmas dombok kísérik. Ezen a szakaszon találtuk meg a középkori Hanta falu maradványait (1. kép, 1. lelőhely). Az itt gyűjtött edénytöredékek X— XII. századiak. 3 Kóspallagtól DK felé haladva XIII. századi településre utaló edénytöredékek kerültek felszínre 4 (1. kép, 2. lelőhely). Kedvező földrajzi adottságú a Kishanta-patak és a Korompa-patak találkozásának környéke. A Korompa-patak torkolata feletti, meredek oldalú domb tetején a XIII. században kisméretű, sánccal, árokkal övezett vár állt. A lakótornyot, valamint az udvart övező falat kőből építették. Az ásatás eredményei szerint a vár a XIII. század végén, XIV. század elején pusztult el (1. kép, 3. lelőhely). A várral szemközt, a patak Ny-i oldalán, lényegesen alacsonyabb dombon épült fel a pálosok Toronyalja nevű kolostora. Az épületeit 1418-tban már meglevőként említik. Az oklevelek szerint 1539 után pusztult el, s a török kor után már nem éledt újjá. A felszíni leletek a XIII— XVI. század közé keltezhetők 5 (1. kép, 4. lelőhely). A kolostorhoz tartozhatott a két patak találkozása felett, völgyzáró gáttal létesített halastó. Ezt a tavat több XVIII. századi térkép jelzi Piscina antiqua, illetve Piscina megnevezéssel, s pontosan ábrázolják a gátat is 6 (1. kép, 5. lelőhely). Ugyancsak a kolostor birtoka lehetett a közvetlen közelében épült malom 479
