Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi és szülei Vácon

Vácon később sem támogatták a színészetet. Szuper Károly, Petőfinek 1842— 43-ban Székesfehérváron és Kecskeméten színésztársa számol be erről naplójában.

8 1845 januárjában Chiabai társulata szerepel Vác városában, azonban nem nagy anyagi sikerrel. Az igazgatót Balassagyarmatra hívják társulatával, minden jót ígérve számára. Szupert ki akarja hagyni, ugyanis nézeteltérés támadt közöttük. Erre az néhány taggal szerződést köt s Vácon marad. Január 12-én megtartja első előadását. Vachot Imre: Farsangi iskola с színműve kerül bemutatásra „nem kevés sikerrel". Egy hét múlva azonban elhagyja Vácot, mivel egyik színésze két színésznővel megszökött tőle. Szuper így Losoncra készül Körössi társulatába, de Gyarmatra érve Chiabait és társulatát nagy szorultságban találja, a direktor felesége megbetegedett, s női szerepet nem volt kire bízni. így Szuper náluk marad feleségével együtt. Petőfi tehát értesülhetett színészbarátaitól, akár Szupertói is a fél éve Vácon elszenvedett kudarcukról. Feltettük azonban a kérdést, hogy nem személyes élményből, azaz színészi pályafutása alatt érte-e Vácon a költőt a közöny nyomán hasonló csalódás? Egyetlen adat utal arra, hogy Petőfi mintha játszott volna Vácott is. Jókai Mór: Életemből с művében találunk erre hivatkozást.

9 Idézzük erre vonatkozó sorait: „E napokban volt szerencsém egy régészeti kiránduláson együtt utazhatni Petőfi egyik legrégibb és legbizalmasabb barátjával: Bathó Ferenc úrral. Jelenleg gróf Károly Alajos stomíai uradalmának tiszttartójával, aki a költővel még amikor az vándorszínész volt, Váczon sokszor megosztotta kenyerét." Továbbá elmondja, hogy nevezett később a szabadságharc alatt Bem táborában együtt volt a költővel, sőt halála előtt három nappal is találkozott vele Marosvásárhelyen. A szabadságharc után Petőfi apósához került, s azóta mindig a család legbizalmasabb embere volt, később rokonságba is került vele. Jókainak történeti emlékezéseit többször fenntartással és ellenőrzéssel lehet csak elfogadni. Meg kell vizsgálnunk, hogy ezen állítás mennyiben felel meg a valóságnak. A Petőfi-irodalom számon tartja azt a családi kapcsolatot, mely a költő, valamint felesége Szendrey Júlia és unokatestvérének férje, Bathó Ignác jászladányi főjegyző között fennállt. Jókai viszont Bathó Ferencről (!) szól, aki nem azonos az előbbivel, hanem csak testvére lehet.

10 Megfelelhet a valóságnak, hogy Szendreynél talált menedéket a szabadságharc bukása után, hiszen rokona volt. (Nem „később került vele rokonságba!") Szendrey maga is a Károlyak jószágigazgatója s ő ajánlhatta a Pozsony megyei Károly-féle stomfai uradalom tiszttartójául. Az viszont felderítetlen, hogy Bathó milyen minőségben volt Vácon, mikor osztotta meg kenyéréi a vándorszínész Petőfivel. A költő pesti statisztáskodásán kívül 1841. jún.—szept, majd 1842. nov. 7—1843. márc. és 1843. okt.—nov. közötti időben vándorszínész. A két utóbbi időszak közötti tartózkodáshelyeit, színtársulatát ismerjük. Kevésbé feltárt az 1841. évi. Több jel arra mutat, hogy ekkor két társulatban is szerepelt. Egyik levelében azt írja barátjának, Szeberényinek, hogy mikor társulata tönkrejutott, elbúcsúzott a színészettől Mohácson s onnan gyalogolt Pozsonyba. A Levél egy színész barátomhoz с versében viszont a következő sorokat olvassuk : A társaság is végre szétoszolt Egymást érő bel- s külviszály miatt; S én újra jártam széles e hazát, Mígnem keblébe vett más társaság. 438