Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi és szülei Vácon

Véleményünk szerint előbb lehetett Kétszery József színigazgató társulatában, ahol Rónai név alatt szerepel; ezt bizonyítja, hogy egy színdarabot le is másolt nála 1841-ben Földváron.

11 Erre a társulatra is érthető, hogy bel- és külviszály miatt szétoszlott, s amikor ez bekövetkezett, akkor kerülhetett Csehfalvi vagy Baky társulatához.

12 Szuper Károly színészeti naplójának adata nyomán ezzel a lehetőseggel számol Fekete Sándor, a költő színészi pályafutásáról írt munkájában, s bebizonyítja, hogy nem Sepsy társulatával játszhatott Tolnában és Mohácson, ahogy eddig azt a Petőfi-irodalom tényként elfogadta.

13 Kérdés: megfordulhatott-e Petőfi Vácon az első társulat felbomlása után újat keresve, míg „járta széles e hazát". Egyáltalán játszottak-e ebben az időben, jún.—szept. között színészek Vácon? Erre egyetlen, véletlenül előkerült adatot találtunk, melyet a váci református egyház anyakönyve örökített meg. Péteri Karolina színésznő Vácon szül egy fiúgyermeket „valamely színésztársától" származót. A keresztszülők pedig Dömés József és Knivicz Arma. Mindkettő színész lehet, az utóbbi keresztszülőnek utóneve is erre enged következtetni. 1841. okt. 5-én történik a keresztelés.

14 Egy lépéssel közelebb kerülnénk a megoldáshoz, ha ismert volna ennek a társulat igazgatójának neve. Petőfi ekkor már Pozsonyban tartózkodik s onnan Sopronon keresztül Pápára érkezik, hol beiratkozik a kollégiumba, s elvégzi a VII. osztályt. Az elmondottak nem bizonyítják, hogy Petőfi vándorszínészként megfordult Vácon, csupán a lehetőségét erősítették meg. Az bizonyos, hogy akár személyes tapasztalatai alapján vagy az 1841—45 között itt megfordult színészek csalódásairól szerezve tudomást, megalkotta véleményét az itteni színészetpártolásról. „Száz vasutat, ezerét!" Hosszú évek tervezése és végül kivitelezése után 1846. június 15-én megnyílt a Pest és Vác közötti vasút. Petőfi az emlékezetes első útján nem vett részt, amikor égett a Tabán, s az ünnepségre sereglett sokaság és az érkezett vendégek a tűzvészhez siettek.

15 Következő napokban azonban gyakran utazgatott Pest és Vác között. Egressy Ákos emlékezik meg erről.

16 Édesapjának a költő naponkénti vendége volt abban az időben. „Az első eset volt, mikor egyhuzamban két napig nem láttuk. Nem tudtuk hol, merre van. Senki sem sejtette az okát elmaradásának. Azidőben nyílt meg az első magyar vasút: Pesttől Vácig. Harmadnap beállít hozzánk Pestőfi s elmondja, hogy a két napot folyvást az új vasúti vonalon töltötte. Két napon át, mondja, folytonosan utazott reggeltől estig. Pesttől Vácra, onnan vissza, még pedig az első osztályú fülkében. Ott írta verseit s egyéb fogalmazványait." Számára hogy milyen élményt jelentett vonaton utazni, élvezni a gyorsaságot, arra utal Úti levelében 1847-ben: „azon a vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát, néhány esztendő alatt tán kipótolná, amit néhány század alatt elmulasztott a haladásban. Kár hogy olyan rövid még nálunk az egész vasút. Mikor az ember azt gondolja, hogy még csak felül, már akkor leszáll, s ott van Vácon." Szüleit 1846 késő őszén költöztette csak Vácra, s ettől az időtől még gyakrabban megteszi az utat vonaton. Nem kétséges, hogy a Vasúton с verse, melyet 1847-ben írt, a vácira s nem az akkor megnyílt Pest—Cegléd közöttire vonatkoztatja. Voltak ugyanis vélemények, melyek az utóbbi javára írták. Mezősi Károly és Martinkó András már Vác mellett foglal állást. Utóbbi szerint 1847. dec. 439