Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

†Mezősi Károly: Petőfi anyja

4 PÖM, 1964. VII. 205. Fájdalmát Bem tábornoknak is megírta. Uo. 207. A szülei sír­kövére Petőfi csak ennyit vésetett: „A legszeretettebb atya s a legszeretettebb anya." 5 PÖM, 1956. V. 147. 6 Jókai Mórhoz 1854. ápr. 25-én írt levelében, Országos Széchényi Könyvtár kézirat­tára. Fond. VII. 153. 7 Bács-Kiskun megyei Lt. Kecskemét, „Utazó Levelek Jegyző Könyve az 1836-k Évi Április 4-k Napjától Kezdve", Szabadszállásról, 1836. évi 210., 373. és 1837. évi 167. sz. bejegyzés. 8 Kéry Gyula, 1908. 26—28. 9 Hatvány Lajos, 1967. I. 128. Latkóczy Mihály közléséből. 10 A költő öccse felháborodottan utasította vissza, hogy „a legjobb szülők emlékét miként homályosítják be rosszul értesültek s egy aggságtól és nyomortól sújtott elme", midőn az 1872. évi születési per idején Martiny Károlynak olyan bíróság előtt tett tanúvallomása látott napvilágot, amely szerint ő vitte el Sándort, a költő atyjának „ellenzése dacára" Aszódra, az itteni algimnáziumba, tanulmányai foly­tatása végett. Korén István már azt írta, hogy az apa hozta el Sándor fiát Aszódra, „keresztapja, Martiny Károly úr ajánlatára". Korennek ez a közlése 1875-ben tör­tént. Feltehetőleg Martiny Károly három évvel előbb közzétett tanúvallomásának reá való hivatkozása nyomán szólt Korén a keresztapa ajánlásáról. Minthogy a költő mindkét szülője otthonos volt Aszódon, korábban maguk is itt éltek, e mező­városban rokonaik, ismerőseik laktak, a jóhírű algimnáziumról bizonyára volt tu­domásuk. Valójában nem volt szükségük senki ajánlására, miként ezt Petőfi Ist­ván is közölte. — Ld. ezekről Hatvány Lajos szemelvényeit, i. m. 171—173. 11 Orlay Pétries Soma, 1879. 337. Ld. PÖM, 1964. VII. 285. 12 Dr. Borsos Imre csongrádi orvos volt szíves megküldeni nekem a levélben közölt emlékezéseket. Az adatokat közlő Heinrich János az ő nagybátyja volt, az emléke­zéseket tőle hallotta. — A kiskunfélegyházi levéltár múlt század eleji házössze­írásaiból kitűnik, hogy Heinrich György valóban a Petrovitséktól bérelt mészár­szék és lakóház közelében lakott, a IV. tizedben. A jómódú tímármester az 1790-es években telepedett le Kiskunfélegyházán. Ugyancsak György nevú fia és György nevű unokája egy évszázadon át folytatta itt a tímármesterséget. Borsos Imre dr. nagyanyja, Heinrich Rózsa (1848—1920) a Félegyházán elsőként megtelepült Hein­rich György unokája volt. 13 Ld. Hatvány Lajos, i. m. I. 123. 14 Bács-Kiskun m. Lt., szabadszállási Petrovits-féle okmányok 41. sz., „Kis Kún Sz Szállásán az Város Háza alat Levő Boltban Kiszel Josef Inas Dobrojevits Ignátz Fűszeres Kereskedőnél", olvasható az adósok könyvének egyik lapján. Vezetése a „2-dik Bíró Ür Rendeléséből parantsoltatott." — Az „Ef Kávé" máshol „Fajin Kávé", azaz finom kávé alakban fordul elő. 15 Országos Levéltár, 0 171. sz. (Oberstaatsanwaltschaft), 1849. 51. 6—7. 1. Ezekről a kérdésekről részletesebben „Petőfi lefoglalt könyvtára és irományai" с dolgozatom­ban szólok. 16 Dr. Mikes Lajos—Dernői Kocsis László, 1930. 298—300. 17 PÖM, V. 147. és VII. 188. — Kiss József tud. kutató e tanulmányról írt lektori vé­leményében kiegészítésként utalt arra, hogy Petőfi édesanyjának idézett soraiban az „őtet", „életök" és talán a „szeretetteim" szóalakok is „az anya tájnyelvi, ül. egyéni sajátságait tükrözik; tehát ezek az adatok a másolatnak — legalábbis rész­beni — hitelességét jelzik". 18 Dienes András, 1968. 43. 19 Uo. 268. Dienes itt Petőfi anyját teljes analfabétának tünteti fel, aki nemhogy írni, de valószínűleg még olvasni sem tudott. Erre bizonyítéknak tekintette dr. Sass Ist­ván orvosnak azt a közlését, hogy váci látogatásakor Petrovits István éppen felol­vasott a feleségének a lapokból. Természetesen éppúgy lehetséges, hogy a felolva­sás feladata más okból, pl. az anya gyengülő látása miatt hárult az apára. 20 PÖM, VII. 459. 21 Hatvány Lajos, 1967. I. 867. 22 Dienes András, 1968. 26., késői emlékezés közlése. 23 Balló Rudolf, 1886. 677—678. — Ugyanez Dienes Andrásnál: „Ahhoz is alig fér két­ség, hogy már eladó leány lehetett, és még nem tudott magyarul, ... felnőtt korá­ban tanult meg magyarul." 1968. 26. 24 Zilahy Károly, 1864. 3. 25 Balló Rudolf, 1886. 677—678. 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom