Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás

mértföld terjedelemben. Az oldalához kapcsolódik a nagyszerű épületekkel ellátott telep.”

Tévednék? Vajon nem a solymároknak pompásan épített rezidenciája ez? Már rom és a korvini ékességnek szomorú emléke.

2. Török Bálint

Régen Török Bálint kedvenc tartózkodási helye. Ö akarta, hogy a saját nevéről nevezzék el, mivel a maga költségén hívta életre. A vár alapítójáról már föntebb gyakrabban és bőven beszéltünk. (Buda város történetének a barbár korszakában, több helyen.) Várépítésre ösztönözte őt már a hely fekvésének alkalmas volta is, de elsősorban Buda közelsége. Nyílt, emelkedettebb síkságon fekszik, amelyet napkeletről dél felé árnyas berkek övezik amphiteátrum módjára. Azután vadászatra igen alkalmas, erdővel borított hegyek következnek. A helységet köznyelven Turbalnak nevezik, a törökök szófacsarása miatt, akik a Török Bálintból ezt a nevet képezték. Az erődítménynek már csak romos falai állanak, de a falu fennmaradt.

3. Tahy

A hasonnevű nemzetség tartózkodási helye Visegrád alatt, egy mérföldre, bájos síkságon, amelyet a Ros szigetének jobb oldali mederfolyása érint. A romok azt mutatják, hogy az épület várszerűen volt kiképezve. Szűk terjedelmű, de szilárd anyagból épült és annak a századnak az ízlése szerint éppen nem kényelmetlen szobákkal ékeskedett. A fekvésének különös kelleme van: ugyanis kedves magányban ül a Váradi-hegy alatt szőlők és gyümölcsösök közt, s nagyszerű alkalmat nyújt a vadászatra, madarászaira és halászatra.

c) A PILISI JÁRÁS VÁROSAI

A városok közül ma három áll: Óbuda, Szentendre és Rátzkevy, mert Visegrád már régen faluvá degradálódott, és mert Óbudáról már föntebb szóltunk megfelelő gondossággal, mivel így kívánták a történelmi meggondolások és egyben e helynek nagy híre volt; Ráczkevét pedig majd Csepel szigeténél ismertetjük, most egyedül Szentendréről teszünk említést.

121