Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)

Molnár Lajos: Nagytarcsa története - Nagytarcsa felszabadulás utáni története - Nagytarcsa felszabulás utáni története

15. kép

Az állatállomány a következő volt:

111 ló

111 szarvasmarha, ebből 37 tehén 123 sertés, ebből 45 koca 220 db baromfi

A tanyaközpontot a Péceli út mellett alakították ki (15. kép). A nagyszámú állat elhelyezését úgy biztosították, hogy szerfából zsúptetővel házilag felépítettek 3 istállót, 3 több száz férőhelyes sertésólat és egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót.126 (16. kép)

Az első években létrehozták a munkát megkönnyítő gépparkot is. Négy erőgép, egy műtrágyaszóró gép, két vetőgép, több tárcsa és borona segített a növénytermelésben. Az árut egy 3,5 tonnás Csepel tehergépkocsi szállította.

1960-ban egy tag munkaegységenként 12 forintot keresett.

1963. április 25-én délben 300 000 forintos kár érte a termelőszövetkezetet. Villámcsapás következtében az egyik szarvasmarha-istálló leégett. Bár az állatgondozók, a falu lakói, a honvédek és a szovjet katonák azonnal az állatok megmentésére siettek, mégis 37 hízómarha a lángok martaléka lett. Az Állami Biztosító a kárt megtérítette. Ennél a tűznél a tagság tanújelét adta annak, hogy a közös vagyon megmentésére kész mindent megtenni.

126 A nagytarcsai Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlésének beszámolója, 1961.

45